Létezik olyan ember aki esküdözik magára esetleg anyjára vagy átkozza magát hogy higgyenek? Irjatok

Én egyszer esküdtem meg a saját életemre, mert nem hittek nekem, pedig igazat mondtam. Mivel sosem esküdöztem azelőtt, és azután se, komolyan vették, amit mondok, ez volt a célom.

Aki mindig, mindenre esküdözik, azt nem tudom mire vélni (ráadásul néha a legapróbb dolgokra). Az ilyen típusú emberekről mindig van egy olyan előítéletem, hogy "na, ennek azt se hiszem el, amit kérdez" - aztán vagy igazam van, vagy nem. Mindenesetre más életére esküdözni nem egy szimpatikus dolog.