Van olyan, hogy nem vesszük észre, hogy valójában nem emésztettünk meg valamit, de azt hisszük?
Egy nagyon jó barátnőmmel (nem akarok pontos kort írni, de elmúlt 25) történt valami, amit nagyon rosszul viselt. Az első hetekben naponta többször találtunk rá úgy, hogy sírt, teljesen új képet adott önmagáról és még az se érdekelte, hogy sokszor az állásával játszott a rossz kedve miatt (pl. munka közben eltűnt fél órákra).
Persze nem apróság miatt volt kiborulva, eléggé durva dolog történt vele.
Aztán pár hét múlva megváltozott. Láttuk, hogy minden fájdalmát kiadta magából, mosolygós volt, nem voltak kirohanásai, egyáltalán nem sírt és rengeteget poénkodott a többiekkel; visszatért a régi énje.
Eltelt azóta pár hónap, de attól kezdve, hogy jobban lett és újra jó volt a kedve meghízott, állandóan a körmét vagy az ujjain a körme mellett a bőrt rágja és már véres az ujja, de tovább rágja, a szemöldökét folyton tépkedi az ujjaival (az egyik szemöldökét már majdnem kitépte teljesen) és vannak ilyen pillanatai, hogy 15 percekre magába zárkózik és nagyon ideges lesz, ha beszélünk hozzá vagy ha épp munka közben jön rá, akkor dühösen beszél és káromkodik.
DE! állandóan vidám, nagyon aranyos és kedves mindenkivel, sokat mókázik és bohóckodik, mindenben benne van, a munkában keményen teljesít és munkán kívül is van elfoglaltsága. Sosem borong, sosem mesél már szomorú dolgokról, tényleg teljesen életvidám.
Azért vetődött fel bennem ez a kérdés, mert pár hete lehetett amikor egész nap elképesztően jó volt a kedve, még ugrattuk is egymást és egyik pillanatról a másikra rosszul lett és nagyon durván kitört belőle a sírás és fél órán keresztül vigasztalhatatlanul zokogott és nem bírta abbahagyni. Illetve azt sem bírta elmondani, mi a baja - mármint ő maga sem tudta, csak nagyon sírnia kellett.
És amikor abbahagyta és megnyugodott, újra jó volt a kedve megint életvidám, mosolygós, poénkodós volt és tette a kötelességét a munkában.
Azóta nem sírt és továbbra is életvidám. De továbbra is csinálja a szokásait, amiről fentebb írtam (ujjrágás, szemöldök tépkedés, elmerengés, stb).
Lehet, hogy valójában nem tette túl magát a dolgon és ő maga sem tud róla?
Én hogy tudnék neki segíteni?
válasza:Hogy lehet ebben segíteni? Attól félek, ha megpróbálom ráébreszteni, hogy baj van, azzal rontok a helyzeten. Mármint, ha utalok rá, hogy baj van, meg valójában úgy érzi, minden rendben, de nincs, akkor azt érem el, hogy belerögzítem, hogy ő tényleg nem tette túl magát a dolgon, megint elkezdene fájni neki, ami történt és megint visszakerülne a régi állapotába esetleg durvább végkifejlete is lenne.
Ha rábeszélem arra, hogy pszichológushoz menjen, akkor félek, ugyanezt érném el nála.
Ha meg nem teszek semmit, akkor lehet belülről teszi tönkre a dolog, amiről úgy gondolja, nincs.
Én mit tudnék tenni, hogy ne ébresszem azt a tudatot benne, hogy baja van, de kisegítsem ebből az állapotból?
Eleinte próbáltam kirángatni a merengéséből, amikor elzárkózott, de nem nagyon díjazta és bevallom, amikor néha egyszer egy héten eljön a pont nálam, hogy kicsit egyedül akarok lenni, mert elfáradtam és lemegyek levegőzni és akkor jön oda beszélgetni valaki, elviselem, de a pokolba kívánom olyankor; és ő is a fáradtságra fogja ezt az elzárkózást szóval tudom, meg mindenki tudja milyen az, amikor ki szeretnél kicsit kapcsolni, de valaki nem hagy.
A személyesen feltett kérdésekre inkább itt válaszolok, mert ha valaha valami hasonló kérdéssel rendelkező ember rátalál ezen kiírásra, akkor legyen mélyebb átlátása, válaszai, stb.
A barátnőm nagyon sokszor kér bocsánatot apróságokért, de folyamatos lelkiismeretfurdalása nincs. Pl. nem mondja azt nap végén, hogy ne haragudjak, amiért nap elején az történt, hogy. De tényleg sokszor van az, hogy pl felhív és búcsúzásnál heves bocsánatkérésbe kezd, hogy ne haragudjak, hogy zavart engem. De nem csak tőlem; mindenkitől gyakran kér bocsánatot és sokszor tényleg olyan dolgokért, amiről vagy nem ő tehet vagy eszünkbe se jutna megharagudni érte.
Ragaszkodás inkább úgy nyilvánul meg, hogy hetente egyszer megkérdezi tőlem aggódva, hogy ugye mi jó barátok vagyunk és, amikor igennel válaszolok, látszik az arcán, hogy örül és gyorsan témát vált és valami vidámat kezd mesélni.
Kaptam még egy személyes kérdést.
A haját nem vágta le nagyon rövidre. Amikor nagyon ki volt borulva, akkor befestette TELJESEN más színre, azóta is ugyanolyan színű a haja.
Illetve szintén akkor belefestett kimosható színeket (zöld, lila, piros, stb.).
Most megint elkezdte színesre fejteni a haját (volt egy idő, amíg egyáltalán semmi különleges színt nem tett bele), kb 2 hete kezdte újra. Vagy piros vagy narancssárga vagy lila vagy zöld, de kimosható. Bár az elmúlt napokban nem volt befestve ilyen színekre a haja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!