Ekkora nagy baj, hogy felvállalom szoktam füvezni?

26/F

Nagyon hosszú lesz, de itt nem vitatkozni szeretnék a drogok helyességéről csak tanácsot kapni. Előre köszönöm annak aki majd próbál segíteni, nekem ez sokat jelent.

Sokáig nem vállaltam fel. Ennek nyílván sok köze volt ahoz hogy kiskorú voltam, és féltem hogy a szüleim megtudják (16 éves korom óta füvezek). Természetesen nem csak fű volt. Jártam én is bulizni mikor elengedtek, én is ittam mikor osztály kirándulás volt. Nem is szóltak érte, mértékkel csináltam (persze nekem is volt egy két durvább bulim), és ha elöttük ittam se volt gond. Szinte az összes barátnőmnek a szülei megkérdezték iszok-e, vagy járok bulizni, cigizek-e. Őszinte voltam és elmondtam hogy szoktam néha, de sosem volt ebből gond, bírtak általában a szülők. Fűröl természetesen soha nem beszéltem, de még barátnőknek se. Telt múlt az idő. 25 éves lettem. Volt egy jól fizető munkám, egy igaz kicsi, de saját házam, és egy barátnőm akivel két és fél éve akkor már együtt voltunk. Ő se tudta rólam hogy füvezek. De úgy gondoltam, 25 évesen már elég érett vagyok hogy elmondjam mindenkinek, és ezt ők elfogadják. Meg a másik az a folytonos titkolózás volt, nem bírtam már. Őszinte ember vagyok, ez az életem része, nem esett jól hazudnom erről tovább. Szóval nem is tudtam hol kezdjem. Elmondtam barátnőmnek legelsőnek. Nagyon kiborult rám, és azt mondta azonnal hagyjam abba, meg a szülei meg ne tudják. Én komolyan terveztem vele. Szóval nem akartam a szülei előtt hazudni, ennek fő oka az is volt, hogy az anyukájával nagyon jóba voltam. De nem fogadták el hogy ezt csinálom. Nagyon konzervatív család volt, szóval nem is tudom mi másra számítottam, de azért nem erre. Ezután mondtam el a szüleimnek. Akik szintén nem örültek, de félig meddig elfogadták. Ezek után két héttel a barátnőm szakított velem, a szülei is örültek ennek. Ezután fél évig nagyon kivoltam. Nem tudtam örülni semminek, csak a munkámnak éltem. Fél év után próbáltam újra párt keresni. De elhatároztam hogy 4. randi után elmondom hogy szoktam füvezni, és azt is elmondom, hogy fontosnak érzem hogy a szülei is tudják, mert nem szeretek hazudni mások előtt. Hát azóta nem találtam senkit. 4. randi után miután elmondtam nekik ott hagytak. Pár ritka eset volt hogy nem hagytak ott negyedik randi után. De ez csak azért volt mert akkor nem mondtam el a 4. randinál, hanem akkor mondtam el mikor már együtt voltunk. Szóval lényeg a lényeg, lassan 27 éves leszek, nincs senkim, nem is találok senkit, csak akkor ha hazudok magamról. És ezt nem érzem igazságosnak. Régen soha nem volt gond ha elmondtam hogy ittam. De nem is erről van szó, ez inkább 30%-ba zavar csak. A legnagyobb bajom az, hogy próbálok őszinte lenni mindenkihez, és ezt sem értékeli senki, csak páran voltak akik megköszönték hogy őszinte vagyok hozzájuk. Mit tegyek? Hogy keressek így párt magam mellé? Így vissza gondolva hülye voltam hogy elmondtam mindenkinek... De hát fontosnak éreztem, ez is én vagyok. Nem hazudhatok magamról ha komoly kapcsolatot szeretnék.

Ezt az egész felvállalom hogy füvezek dolgot, ne úgy képzeljétek el hogy facebookom ezzel van teli, vagy raszta hajjal Whizz Khalifás pólóba járkálok. Ezt mindig finoman közlöm. Elmondom hogy van egy rossz tulajdonságom a cigi mellett, amit kell hogy tudj. Szeretnék őszinte lenni hozzád, fontosnak érzem hogy tudd ezt... Szóval így szoktam közölni. Nem vagyok rá büszke, mint ahogy arra sem hogy cigizek. De ez hozzám tartozik mint a cigi, ilyenről nem szabad hazudni szerintem.