Más is van úgy, hogy a nagyon szerény életmódot szereti?

Igen, más is van így. Én eleve szerény körülmények között nőttem fel, így valahogy már szokásommá vált így élni. Nem szeretek feltűnősködni, inkább egyszerűbb, nyugodt életet szeretnék.

Nem biztos, hogy mindenből a legolcsóbb lenne a legjobb, mert sajnos sokszor a minőség is rosszabb, akkor pedig muszáj leszel egy idő után másikat venni. De nyilván nem is a legdrágábbat kell. És ha sok pénzed van, jól keresel, attól még nem kell luxusban élned, ez a te döntésed. Amire nincs szükséged, azt félreteheted, később lehet, hogy jól jön majd.

Ha pedig mégis családot alapítasz, akkor a gyerekeidnek könnyebben tudod biztosítani az anyagi hátteret, mellette pedig őket is nevelheted úgy, hogy ne legyenek túlságosan nagyravágyók, így akár boldogabbak is lehetnek, hiszen mindenük meglesz, amire vágynak, és nem akarnak majd minden héten másik telefont például. :)

19/L

A szerény életmód nem egyenlő azzal, hogy mindenből romhalmazod van. Mármint szép és cukki a régi házikó emg régi autó, na csak egyszer legyen bármelyiknek baja, onnantól lehet rá vagyonokat költeni.

Ez nem szerénység szerintem, hanem idiótaság. Vegyél egy NORMÁLIS házat, normális kocsit, ami nem egetverő vagyonokba kerül, de megfelelő állapotban van, nem kell rá folyton pénzt költeni. Kis józan paraszti ész könyörgöm. A régi és olcsó általában egyenlő a szarral. Az nem szerénység, hanem masszív ostobaság.

szerintem az is unalmas, ha mindenből a legolcsóbbat veszed, meg az is, ha megveszel mindent, amit megkívánsz, ártól függetlenül.

én elég sokat spóroltam régebben, most is vannak nyomai. de néha az időspórolást értékelem jobban (közelebbi bolt, ami nem a legolcsóbb), vagy az újdonságot, azaz veszek néha SZÁMOMRA drágább ruhát, nem csak kínaiban vagy turkálóban. csináld szerintem azt, ami jól esik, pláne, ha megteheted. kár ezen filozofálni.

ja igen, az élettárs. ha őt is ilyen életmódra akarod szorítani és sokat kritizálod, az valóban gond lehet.

Üdv a klubban!

Én igazából idén döbbentem rá, hogy ez nem igénytelenség a szó mai értelmében, inkább felesleges igények nélküliség.

Építkezés miatt a cuccaim évek óta dobozokban, zsákokban vannak mindenfelé, és hidd el - soha nem hiányzott belőlük semmi! Csak egy-két apróság, amihez emlékek kötődnek (pl. fényképalbum régről).

Az embert nem az teszi, mije van, ez egy óriási tévedés. A mátrix hazugsága, hogy úgy mondjam, szerintem érteni fogod, mire utalok. Valójában a felesleges kötöttségektől mentes ember bármikor boldog tud lenni, megtalálja azt, ami örömet szerez neki, és nincsen különösebb szüksége ehhez sokféle tárgyra, eszközre, felhalmozott javakra.

Nálam az a jelszó, hogy a kevesebb az több. Legyen kisebb, de igényes. Így éltem eddig is az egész életemet. A pénzemet én is mindig félrerakom, ha bármilyen nagyobb dolgot veszek, előtte hetekig tipródom, tényleg kell-e nekem. Az esetek többségében rájöttem, hogy nem kell, ezért ma már szinte csak azon dolgok beszerzése merül fel egyáltalán, ami tényleg fontos.