Te hogy oldanád meg ezt?

Attól függ, hogy milyen pozícióban dolgoztál. Nekem például szoftverfejlesztőként nem kellene azon aggódnom, hogy nem tudok dolgozni és elveszíteném az állásomat, még ha fél évig fekvőbeteg is lennék. De ezek szerint te nem vagy abban a szerencsés helyzetben, hogy otthonról/kórházból is tudsz dolgozni.

Én sokkal nagyobb problémának látom azt, hogy 41 évesen nincs annyi megtakarításod, hogy ezt az időszakot átvészelhesd vele. Egyébként miután felépültem, én a helyedben újra abban a szakmában helyezkednék el, amiben a karrieremet felépítettem. Ebben a korban lennie kell mögötted jó néhány év szakmai tapasztalatnak, ami álláskereséskor nagyon jól jön. Szóval ahelyett, hogy azon aggódsz, hogy mid nincs, örülj annak, ami van, ugyanis azzal fogsz tudni elindulni.

23/F

Hozzátenném, hogy azalatt az idő alatt tanulnék valamit, nem hagynám, hogy a semmire menjen el. Például valamilyen idegennyelven fejleszteném a beszédkészségemet.

23/F

Erre nagyon nehez tanacsot adni miutan nagyon keves az info hogy mi is tortent. Jo lenne tudni hogy mi az a betegseg, meggyogyulsz-e teljesen, de az sem mindegy hogy peldaul van-e csaladod es hogy milyen celjaid vannak. Nem ertem hogy a barataidat hogy vesztetted el, es miert estel ki mindenfele szocialis helyzetbol? Persze tudom egy tartos betegseg ilyennel jar, de nem feltetlenul velejaroja a teljes elmaganyosodas es elszigeteltseg.

Amugy velem is hasonlo dolog tortent, csak en no vagyok es gyerekeim vannak, igy azok neveleset tekintem a karrieremnek illetve eletcelomnak. Nos es persze elvezem az eletet (amennyire tudom a betegsegem miatt) es torodom az egeszsegemmel, sportolok, olvasok, rajzolok.

Ezert mondom hogy a korulmenyektol is nagyban fugg.