Ismertetek már olyan embert/embereket, akikről mindenki azt gondolta, hogy milyen jó és kedves emberek, de ti tudtátok milyen aljas utolsó emberek?

Simán, többet is. Egyik maga az apám, mindenkinek nyal és hazudozik, azt hiszik róla hogy mintaférj és apa, a valóságban részegen fekszik egész nap, az össze spénzt elissza de várja a húsos kaját és úgy beszél a családjával mint a kutyával.

A másik jellegeztes forma egy volt osztálytársam mintájára épül, a csajnak elváltak a szülei de az apja kőgazdag, mindent megvett neki olyan kategóriában hogy póni meg drága ruha stb. a csaj személyiség tekintetében egy elkényeztetett kiállhatatlan majom, aztán amikor elkerültünk egyetemre (apuci természetesen fizette a tandíjat pedig államira is elég kevés pont kellett csak nem jutott be mert agyat nem vett apuci) az újonnan megismert csoporttársaknak szívhez szólóan előadta hogy ő milyen szegény, a szülei elváltak, neki milyen rossz élete van, miközben a drága cuccaiban villogott, mi meg diákmelóba jártunk éjszakánként hogy ne haljunk éhen.

Egyik munkatársam.

Játssza a kedveset, de kifog 1-2 embert, többek között engem is, akikkel folyton, ok nélkül megalázóan, lekezelően beszél. De még a "barátaival" akikkel kijön, azokat is elhordja mindennek a hátuk mögött. Igazi kis féreg, mégis azt látod, hogy mindenki vele van jóban.

Apám meg dettó olyan volt, mint az előttem szólóé. Kívülről kedves, törődő, rendes, csak kicsit iszákos apuka, családon belül meg egy igazi diktátor. Na meg mindig az lett beadja, hogy én vagyok a rossz gyerek, a szemét szar aki csupa gonoszság.

Egy általánosos tanárom jut eszembe. Szülők elött gitározott, hízelgett a gyerekeknek. Utána a tanteremben meg szó szerint erőszakos propagandát nyomott mosoly mögé álcázva.

Egy srác volt akinek a szülei részt vettek a közéletben, és a tanárúr nem kedvelte őket. Erre a srácra rájárt.... okokat kerített hogy pofozhassa, megalázhassa az osztály elött. Próbált a srác ellen fordítabi mindenkit. 11 évesek voltunk. Én kimaradtam belőle, féltem ellene szólni, úgy manipulálta a gyerekeket és alaptomos módon a kollegáit és a szülőket is.

Azóta nem abban a városban lakok. De egyszer a sors megadja a lehetőséget nagyon megverem.

Nemrég rúgták ki egyik munkatársam.Többen kérdezték meghökkenve,mi történt,hiszen ő volt itt az egyetlen normális ember,rendesen csinálta a melóját,pörgött,mindenkivel rendes volt.Aztán mikor elmeséltem,hogy minden hónapban eljátszotta,hogy több ember munkáját hátráltatva otthon fetreng részegen,és nincs kedve dolgozni jönni,de betelefonálni,baxik,aztán mint ha mi sem történt volna a legnagyobb nyugalommal összevissza hazudozik,na ezt kissé megelégelte a főnökség,akkor csak néznek pislogva,hogy hát ezt nem gondolták volna róla.

Igen,ezt csak azok tudták,akik közvetve együtt dolgoztak vele.