Huszonévesek: ti is fiatalabbnak érzitek magatokat?

Igen, én is ezt érzem. Nálam még az is közrejátszik, hogy fiatalabbnak is nézek ki a koromnál.

Én azt gondolom, hogy akkor fog ez megváltozni, ha lesz már gyerekem - de lehet, hogy akkor sem. :)

26N

Szerintem normális boldognak mondható ember idővel rájön, hogy az élet nem vagy/vagy dolgokból áll

Mindig is bennünk lesz egy kis fiatalság, egy kis gyerekesség. De még 40-50 éves munkatársaimon,főnökeimen is ezt látom. Ők is amellett hogy komolyan megy a munka, mindig van ökörködés, gyerekeskedés is.

Nem érzem magam felnőttnek, pedig 19 éves korom óta külön élek. Fejben leragadtam valahol 17-nél, lélekben viszont néha 50-nek érzem magam, ha túl sok gond szakad rám egyszerre.

Néha úgy érzem, nem tudok helytállni az életben, nem értem, másoknak hogy megy minden olyan simán (aztán lehet, ők is ugyanezt érzik), és előre félek, mi lesz, ha gyerekem lesz, hogy a fenébe fogok felnőni a feladathoz, miközben sokan az én koromban már egy-, de van, hogy már kétszeres anyukák.

24l

Sajnos én a másik véglet vagyok. Ráadásul jobban belegondolva inkább kettős érzés van bennem. Valamilyen szinten nem érzem a felnőtti létet, ebben nyilván közrejátszhat az, hogy jelenleg rá vagyok kényszerülve, hogy a szüleimmel éljek. Emiatt mindig előfordul, hogy úgymond irányítanak engem, nem érzem azt, hogy valóban én lennék a döntőképes a saját életem felett bizonyos dolgok terén.

Mindazonáltal sokszor mégis idősnek érzem magam, egyrészt belefáradtam már az életembe. Hiába vagyok fiatal, valamilyen oknál fogva kimerültnek érzem magam.

Tisztában vagyok azzal, hogy ezen változtatnom kellene, mégis nehézséget okoz "elkezdenem" az életem, és elindulni a változás útján.