Mi a véleményed magadról?

Apránként felfelé ívelő spirálban halad a hangulatom - minden mélypont után.

A körülményeim egyre kevésbé tudnak befolyásolni. Stabilizálódom.

Kitartónak tartom magam.

Néha olyan szinten küzdök, hogy azon magam is meglepődök.

Szeretek beszélni az érzelmeimről, ergo szeretek panaszkodni is, de az nem jelenti azt, hogy nem álltam fel és nem harcolok ezredszer.

Ugyanakkor rossz döntéseket hozok.

Vagy az a döntésem, hogy nem döntök és csak továbbsodródok az árral az adott dologban, vagy döntök és rosszul.

Sajnos testileg és agyilag gyengének érzem magam. Nem volt tárgy, amiben jó voltam, sokat kellett tanulnom gimiben a kedvenceimre is, nagyon sokat, a 4-esért. Nem jó a logikai készségem és ezt a környezetem észleli is - jóval hamarabb, mint én magam. :D

Testileg is... Egyhetes Balatonkerülésbe belehalok, a Gellért hegyen felfelé én fáradok ki leghamarabb de kifárad a karom egy szimpla bowlingozástól is...

A combizmom meg ha elfárd, fáradt még 3 nap múlva is.

Nincs hobbi, amiben igazán ügyes lennék, szeretek fotózni, de nem vagyok ügyes.

Szóval kis gyenge, ügyetlen, selejtes vagyok.

Szerintem Aspergeres is, hadd írjam így.

Viszont legalább küzdök.

Pár éve a gyengeségeimen sírtam, ma sírok de hála Istennek automatikusan az jut eszembe, hogy mit tehetnék.

Egy igazi szerencsés gyökér vagyok.

Szerencsémre nagyon jó genetikát, testet, agyat kaptam, mégis néha ki sem használom és csak benazok. Ettől függetlenül szeretem magam, az idióta fejem.