Az miért van, hogy a volt osztálytársaimnak kb. már saját élete van, én meg még egy 14 éves szinten vagyok? 22/l

Mert nem vagyunk egyformák.

Igen, az nagyon meghatározó, és akár évtizedeket is jeletnhet, hogy ki mit hoz otthonról.

De az élet azért annyira nem rövid, hogy huszonévesen még ne lenne időd egy tartalmas és teljes életet leélni. ;)

Egyébként meg.... engem is mindenki piszkált huszonegykét éves koromban, hogy hát nézd, XY osztálytársad volt, most meg már saját vállalkozása van (az apja sikkasztott pénzéből), vagy hogy XY-nak már gyereke van. Igen. Utóbbi most egyedül nevelgeti a gyerekét, és hol van munkája, hol nincs; előbbi meg napi 10 órában húzza az igát, mert mégsem jött be annyira az a vállalkozás. Mondhatjuk azt, hogy én 21 évesen hátrébb voltam, de úgy gondolom, az élet nem lóverseny. Nem jött össze minden, de amit eddig szeretem volna, azt elértem.

Szóval fel a fejjel! ;) És egyébként is, bírom az olyan nőket, akik 22 évesen még nem játsszák a fú, de nagy öreget. ;)

Én meg kénytelen vagyok a 16 éves szintemen lenni 25 éves férfiként ha nem akarok pert nyerni a tesóm meg a szüleim ellen..de nincs rinya csak tanulságos, hogy mégis mire jó barommódra hajtani fiatalon..

Összevergődött stabil vállalkozás, nagy tervek, már épp lett volna időm magamra is meg vmi társ után nézni..aztán csóközön, borul minden..kezdheted elölről

Csakhogy! El is kezdem elölről de egy ezerszer jobb szegmensben..egy vagon pénzért

Szóval a sorsomnak nem osztottam lapot az életpályám felőli tárgyalásokon :)

Meg kell és lehet tanulni időt pazarolni is, nem muszály mindennek hamar meglenni..