Ti szoktatok arra gondolni, hogy bármikor meghalhattok?
Normális, ha én már gyerekként (4-5 évesen) is gondoltam ilyesmire?
Most 20 felett meg egyáltalán nem tudom kiűzni ezeket a gondolatokat a fejemből.
Minden aprónak látszó egészségügyi probléma esetén eszembe jut. Illetve csak úgy alapból is. Hogy már túl régóta élek.
És nem is merek belekezdeni semmibe, meg venni sem semmit, mert mi van, ha már nem lesz rá szükségem...
25l
Gyerekkoromban volt halálközeli élményem, első emlékeimben már ilyen fogadott... Éreztem pl az ikertestvérem is, gyakran álmodtam vele gyerekként.
És hát elég gyakran gondolok a halálra, de nem szorongok emiatt. Pont, hogy megtanított értékelni azt amim van, azokat a pillanatokat, amiket sokan nem tudnak megélni.
Előző munkahelyemen rövid időn belül 3-szor is centiken vagy másodperceken múlt az életem, vagy nagyon megsérültem volna. Ezeket akkor nem tudtam normálisan feldolgozni, jóval később is jött az ellenreakcióm. Végül felmondtam, és egy másfajta életet kezdtem el... Rá pár hétre apukám halt meg...
Amúgy van egy ilyen doksi film is, lehet hogy ismered, a Feldmár Andrásnak a "Van-e élet a halál előtt" címmel. Fent van youtube-on, én akkor néztem meg, miután történtek a balesetek... Nagyon sokat köszönhetek neki, illetve sok előadást hallgattam aminek központi témája volt az élet és halál.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!