Van ilyen, hogy "reggeli depresszió"?

Egy ideje egyszerűen képtelen vagyok kikelni reggelente.. Annyira nehéz. Nem hogy múlna hanem egyre rosszabb lett,először 11 óra,aztán 12,13, 14 is becsúszik amíg fetrengek,mikor nagyon keservesen érzem magam és csak negatív dolgok járnak a fejembe,a jelenből,a múltból,a jövőképem pedig nulla,sötét.. Mintha nem lenne értelme felkelni,nincs semmi amiért "küzdhetek". Aztán ahogy nagy nehezen sikerül,mert mondjuk már halok éhen,onnantól ez a depis érzés nagyjából elmegy és bármikor ki tudok mozdulni is,szívesen találkozok barátokkal stb. Mondjuk azt megjegyezném,hogy azok a dolgok amik eddig kikapcsolódást jelentettek,már nem. Szerettem mindig lejátszani 1-2 focimeccset gépen,de már vagy 2 hónapja el se indítottam. TV-ben is már csak a kedvenc csapat meccsét nézem meg,a kutyával játszás sem dob fel..

Ami még rossz,hogy senki nem ért meg. Mintha nekem nem lennének érzéseim,hogy esetleg hiányzik valaki vagy ürességet érzek stb.. Mindenki a fejemhez vágja,hogy lusta dög vagyok.

Még egy kis dolog: Ha annyira lusta dög lennék,akkor nem keltem volna fel az utóbbi napokban többször is reggel 6-kor,úgy,hogy hajnali 2-3-kor tudtam csak elaludni. Mivel ezeken a napokon volt valami ami motivált,értitek. Ami a fejembe ugrik keléskor,hogy "na,ezért érdemes ma beindulni". És végig utazgattam a napokat,mert volt végre valami ami színt visz a szürke napokba. Gondolok itt akár egy koncertre,meccsre,vásárlásra,vagy csajjal találkozásra. Hát igen akit szeretek az elég messze lakik,de nem zavart,hogy korán kell felpattanni és sokat utazni.

Egyébként,19 vagyok,OKJ-n voltam,de ez a dolog rányomta a bélyegét a tudásra,szóval kiiratkoztam. Közbe meg nagyon szégyellem,hogy míg más építi az életét,dolgozik tanul én ezzel küszködök.. Nem is tudom így hogy fogok osztálytalálkára elmenni ha addig nem javul ez.