Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Normális, ha úgy érzem, ekkor...

Normális, ha úgy érzem, ekkor voltam a legboldogabb?

Figyelt kérdés

Amikor 19 éves voltam, kollégiumba költöztem az egyetem miatt. Akkor laktam először egyedül, szó szerint, ugyanis fél évig szobatársam sem volt.

Anyagilag nehezen jöttem ki, néha megesett, hogy éheztem, mivel haza nem jártam, pénzem meg egyre kevesebb volt.

Viszont ennek ellenére nagyon pozitívan emlékszem vissza mindenre.

Hogy mennyire szerettem a reggeleket, amikor besütött a nap, az ablakban ittam a kávém, néztem, ahogy felszáll a köd a hegyek felett.

Vagy amikor délután olvastam az ágyra kuporodva, vagy hogy gyakran gyalog jártam be a várost (elég nagy távolságok voltak), mert megakartam spórolni a buszjegy árát. Rettenetesen elfáradtam, mire hazaértem, de hatalmas élmény volt.

Igaz, hogy se akkor, se korábban nem volt semmim, ruháim konkrétan csak az az egy nadrág, 2-3 felső meg egy kabát, illetve egy pár cipő, aminek aztán leszakadt a talpa (kénytelen voltam még egy darabig úgy hordani), de volt saját szekrényem számukra.

A mások számára olyan hétköznapi kiadások, mint a tusfürdő, sampon, és hasonlók nekem azt jelentette, hogy ha megveszem, pár napig megint kevesebbet fogok tudni enni, ennek ellenére máig azokat a termékeket használom a legszívesebben, amiket akkoriban, mivel arra az időszakra emlékeztetnek.

Manapság már jól állunk anyagilag (a párommal élek), de sokszor azért igyekszem szerényebben élni, mert abban az időszakban olyan boldog voltam, és mennyire tudtam örülni a napsütésnek, zenének, szép időnek, a reggeleknek, a sétának a levegőn...


25l


2019. ápr. 9. 09:55
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
0%
nem nem normális.
2019. ápr. 9. 10:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
88%

Normális.


Bizonyos szinten egy "túlélőkaland" volt - ez izgalmas és érdekes.


Valamint megtanított becsülni az apró dolgokat.

2019. ápr. 9. 10:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:
5%

"Manapság már jól állunk anyagilag (a párommal élek)"


Ennyi.

2019. ápr. 9. 10:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:
100%

Persze, hogy normális, sőt... Attól, hogy a világban többségben vannak a törtető, nagyravágyó, kapzsi, vagy éppen ostoba emberek, az nem azt jelenti, hogy az az értékrend lenne a helyes, amit ők vallanak. Te ezalatt a kollégiumi időszak alatt megtanultál tudatosan élni, felelősséggel hozni döntéseket, a "szabadságot" pedig szintén pozitívan tudtad kamatoztatni azzal, hogy a rendelkezésedre álló időben arra törekedtél, hogy megismerd önmagad és az igényeidet.


Nekem az a véleményem, hogy a lehető legtöbbet hoztál ki a mindennapjaidból, és hatalmasat tudtál fejlődni emberileg. Én úgy vélem, nagyon jó utat jártál be ezidő alatt.

2019. ápr. 9. 10:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 anonim ***** válasza:
0%
Hogy lehet ilyen hülyességet kérdezni? Nem tudod,hogy ez normális vagy sem? Vagy mi van veled?
2019. ápr. 9. 10:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 anonim ***** válasza:
100%

Furcsa, hogy utólag mennyire más fényben látja az ember élete történéseit. Sajnos sokszor csak akkor tudatosul, hogy ekkor meg akkor boldog volt, és nem a jelenben képes megélni azt.


Aztán lehet, hogy később a mostani szakaszra is boldog fiatalkorként fogsz emlékezni - ki tudja? :)

2019. ápr. 9. 10:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 A kérdező kommentje:

Meg tudtam élni akkor is, konkrétan akkor voltam boldog először életemben, korábban nem ismertem ezt az érzést.

(Hülyén hangzik így, de: bántalmazó környezetben nőttem fel, és folyton féltem otthon)

Hogy nem kell félni, hogy nem ront be senki üvöltve a szobámba kora reggel megint a semmiért, hogy nem ver meg, csak mert nem úgy tartom a kanalat....

Ezt nem akartam leírni, de nyilván más fényt vet a dolgokra.


Annyira szabadnak éreztem magam, hogy akkor hagyom el a szobát napközben, amikor akarom, hogy nem figyeli senki, mit csinálok éppen, hogy nem jön be senki, miközben fürdök, hogy van olyan, hogy privát szféra és nyugalom.


Nem is annyira a boldogság, talán a béke és nyugalom (de lehet, ez mind ugyanaz) amit annyira szerettem akkor, mert nem ismertem korábban.

2019. ápr. 9. 10:33
 8/11 anonim ***** válasza:
100%
Normális, persze! Tartsd meg ezt a jó szokásodat örökké, hogy apró dolgoknak is tudsz örülni. Ezek teszik széppé az életet.
2019. ápr. 9. 10:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:
Szerintem is normális. Én is olyan háttérből jöttem, mint te és a mai napig bennem él, hogy mennyire boldog voltam a függetlenségem megszerzése miatt. Pedig akkoriban aludni is alig volt időm, hogy anyagilag megálljak a lábamon, mégis nagyon tudtam értékelni.
2019. ápr. 9. 13:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim ***** válasza:

Nem értem, miért kérdés ez, s sok előttem válaszolót, élen az elsővel sem értek.

Ne is magyarázzátok, ti vagytok furák.

Egy halom élvezetet írtál le, és megkérdezed, normális volt-e, a tömeny élmény, önmagaddal levés.

Fura...

Manapság azért is van ez a gondolataidba, mert az akkoriban gyakorolt oldalaidat érdmes újra felélszteni néha. :)))

2019. ápr. 9. 16:25
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!