Rossz ember vagyok, ha idegesít a kisgyerekek hisztije?

Nem vagy rossz ember, hiszen ez egy természetes emberi reakció, hogy idegesít, a saját anyukáját is idegesíti.

Egy 2-3 éves kisgyerek nem tudja magát kifejezni, nem tudja elmondani, mi a baja, neki a legegyszerűbb és legcélravezetőbb közlés a sírás. Ráadásul ez minden egészséges gyereknél az ún. dackorszak, amikor feszegeti a határait. Egyesek összefüggést találnak a dackorszak és a tinédzserkorszak között. Ha valaki a dackorszakban kibírhatatlan, elviselhetetlen, az olyan lesz tininek is! Nagyon érdekes tanulmány.

Egyébként egy hisztiző gyerekkel nagyon nehéz bármit is kezdeni, hiába szidják a szülőket. Ilyenkor ugyanis a kicsiknél a gondolkodás képessége (a homloklebeny) ilyenkor ténylegesen kikapcsol, bármit mondasz, nem hallja és ez nem vicc.

Ha kitombolta magát, akkor tud a szülő bármit is tenni. Sajnos ez egy ilyen időszak, minden szülő rémálma, van, akinél jobban, van, akinél kevésbé jön elő.

Nálad is, nálam is volt dackorszak. Csak akkoriban sok szülő odacsapott, félelmet keltett a kicsikben, azért nem merték kiadni a feszültséget.

Miért lennél rossz ember?

Teljesen normális, ha valaki nem kedveli a hangos, irritáló zajokat. Én is utálom, napi 2 órát vonatozok, de nem tudom értelmesen használni azt az időt, pl olvasásra, mert mindig ez megy, amit fent vázolsz... :(

Engem idegesít, de tűröm. Én is voltam kisgyerek, én is hisztiztem néha; plusz erről nem tehet se a gyerek, se az édesanya, de azért egy hosszabb sikítórohamnál én is inkább berakom a fülest. Szólni sosem szólok rájuk. Nem érzem magam rossz e,mbernek azért, mert zavar a hisztiroham.

A boltban is szoktak zavarni, amikor kb semelyik pulthoz nem tudok odamenni, mert fogócskáznak mindenfele, belém rohannak, a pénztárnál sikítanak, stb. Szólni nem szólok, bár, amikor az anyuka és az apuka is ott van a boltban, azt annyira nem értem; sokkal egyszerűbb lenne nekik, ha az egyik bevásárol, a másik meg otthon vigyáz a gyerekekre - nem értem az ilyen esetekben, ha mindkét szülő ráér, miért kell a gyerekeket is elrángatni a boltba.

Talán azért, mert sok családban csak az apuka tud vezetni, anyuka meg jobban tudja, mit kell venni, meg amúgy sem árt megtanulniuk a gyerekeknek sem, hogy kell viselkedni ilyen helyen. Van, aki utána tovább megy, más dolga is van még. Mi pl. bevásárolunk a nagypapámnak minden hétvégén és azonnal utána visszük is hozzá, amit vettünk, egyben meglátogatjuk. Nem fizetünk bébiszitternek óránként és gyerekenként 2000 Ft-ot, mert egy nagybevásárlás árát hagyhatnánk ott nála minden alkalommal. (3 gyerek 3 órára 18 ezer forint és ez nem vicc)

Nincs minden családban nagyi, aki vigyázni tudna.

Igazad van, de

"meg amúgy sem árt megtanulniuk a gyerekeknek sem, hogy kell viselkedni ilyen helyen"

Csak ezzel a résszel nem értek egyet; kb látszik mindkét szülőn, hogy terhes nekik a gyerekek társasága, nem is mindig szólnak rájuk, koncentrálnak a vásárlásra, én meg akárhova mennék, a gyerekek ott sírnak, pakolnak, bújócskáznak, fogócskáznak, nekem szaladnak.

Nem érzem magam rossz embernek, hogy ez idegesít és szerintem a kérdező sem az, hogy zavarja a hiszti. Lehet nullára pontozni ezt is.