Hogyan lépjek a változás útjára?

18 éves vagyok és őszintén nem tudom, mit kellene tennem, hogy megváltozzak.

Lusta vagyok. Alig mozdulok ki itthonról. Vannak céljaim, amik lelkesítenek, de mindig halogatom, hogy tegyek értük.

Érettségizem és tudom, hogyha meggyőztem volna magam és többet tanultam volna, jobb lett volna.

Néha azt érzem, hogy senkim sincs. Semmi sem inspiráló. Már az sem, ami régen az volt.

Volt egy barátnőm, akivel teljesnek éreztem magam, de két év után szíktottunk, amiért nem csináltunk semmi érdekes dolgot. Amiért nem voltam elég odaadó, mert még arra is lusta voltam. Nem is kell mondanom, mennyire sajnálom az egészet és mennyire haragszom magamra.

De nem tudom, mi indíthatna el a változás útján.

Nincsenek olyan barátaim sem. Állandóan itthon vagyok és számítógépes játékokat játszom, ha pedig nem, akkor filmezek. A hobbim sem lelkesít annyira, mert rengeteget kellene gyakorolni.

Egyszerűen érzem, hogy többre vagyok hivatott. Hogy boldoggá tegyem a lányt is, mert minden egyes boldognak mondható pillanat, ami történt az életemben vele történt. El sem tudom nélküle képzelni az életet. Akárcsak így.. Nem tanulok, nem sportolok, csak a szobámban múlatom az időt. És belátom. De mindig, mikor tennék valamit, akkor jön a halogatás. Elkezdem a hobbim gyakorlását, majd két perc múlva félbe hagyom, mondván, hogy majd folytatom és újra játszom a gépen.

Örülnék, ha valaki, aki esetleg volt hasonló helyzetben, tudna mondani pár tanácsot. Köszönöm előre is!