Ti mit kezdenétek ezzel a helyzettel? (vágy, cél)

Gyerekkoromból vissza emlékezve a legrégebbi vágyam, vagy célom az volt, hogy valamiben kiemelkedő és tehetségek legyek, olyan akit az emberek elismernek és értékelik a teljesítményét. Ez az érzés mindig is jelen voltam az életemben, hol erősebben, hol kicsit háttérbe szorulva. De így eddigi életemre vissza gondolva arra jutok, hogy soha nem voltam semmi ilyenben kiemelkedő, csak gyenge képességű, legjobb esetben is átlagos. Most itt vagyok már felnőttként és azon filozofálok, hogy ez a belső vágy egy totális vakvágány, még is borzasztóan emészt belülről. Ti mit kezdenétek ezzel a helyzettel. Tudom a legkézenfekvőbb egyszerűen csak ennek az elengedése lenne, de valahogy ezt lehetetlennek érzem.