Azon a véleményen vagyok, hogy a jövőben (10-30 év) a városi élet szinte teljesen ellehetetlenül. És aki nem teremti meg magának az élelmet az éhen hal. Tényleg rosszul gondolom?

Szeretnék a jövőben afféle tanyasi életet élni. Egy házat venni (vagy akár építeni) legalább egy 5-7 ezer nm-es telekkel, ahol mindent meg tudok magamnak és a családomnak termeszteni. Gyümölcsfák, zöldségek, üvegházak. Az az álmom, hogy a házon/telken rengeteg napelem lenne, amivel bőségesen megtermelek minden áramot, még akár a téli időszakban is. Mert az a véleményem, hogy a jövőben, ez lehet 10 év is vagy akár 50 is, a városi élet ellehetetlenül. Leginkább az élelmiszerhiány fogja felütni a fejét. Már most vannak erre utaló jelek. Szerintem először az import termékek drágulnak majd, majd tűnnek el a boltok polcairól, majd a hazai termékek is. Ez részben a népességnövekedés miatt várható, részben a klímaváltozás miatt egyre kevesebb fog megteremni. Én nagyon úgy látom, hogy efelé halad a világ. Szerény véleményem szerint aki élni akar (még egy kicsit) az függetleníti magát.

Állatokat már nem nagyon tartanék, max tyúkot a tojás miatt, de ez már tényleg egyéni dolog.

Bárkinek, ha elmesélem, hogy én egy ilyen életet szeretnék élni, mindenki nevet, hogy jaj de pesszimista vagy, de hülye vagy stb.

Pedig szerintem a jövő a vidéki életben van, a városi emberek mind ki fognak halni, mert nem függetlenek. Még egyáltalá nem vagyok elkésve, 24 éves vagyok még. Szerintetek tényleg ostobaság, ha ilyen életet szeretnék élni? Adja Isten, hogy tényleg jóra forduljon a dolog, és 40-50 év múlva már a globális problémák megoldódjanak, ne kelljen ilyenen aggódni, de szerintem jobb erre felkészülni.

Lehet, hogy az én életemben erre sor se kerül, de a jövőbeli gyerekeim életében már lehet. Ha sikerülne egy ilyen életet felépítenem, természetesen, ameddig lehet, vagy jobban mondva ameddig a társadalmi rend fel nem bomlik, járnék be dolgozni, élném a hétköznapi életem.

Ti mit gondoltok?

24/f