Ki emlékszik még a 2006.augusztus 20-i tűzijátékra,amikor lecsapott a vihar?

Besötétedet, tombolt a tornádó, kicsavarta fákat. Több embert agyonvertek a kidőlt fák.

Napokkal előtte megjelentek a cikkek, hogy tornádó közeledik Közép-Európa felé. Sok szakember javasolta, hogy a kormány, a főváros állítsa le az Augusztus 20.-i szabadtéri programokat, a tűzijátékot. Nem voltak hajlandók.

Az ügyeletes meteorológus órákkal az tűzijáték megkezdése előtt tájékoztatta a hatóságokat, hogy közeledik a tornádó.

Semmibe vették. Nem állították le.

Itthon voltam. Egyszer csk besötétedett, iszonyú zúgással tombolt a vihar,

a 20 méterre lévő szemben álló házat sem láttam. Eszméletlen erős, forgószél volt.

Nem állították le a tűzijátékot, a petárdákat a program kilőtte, a tomboló szélvihar bevitte a házak közé, és ott cikáztak. Iszonyú kataklizma volt.

Aztán- mint akkor mindent-, megúszták a felelősök.

Na, kit rúgtak ki?! Na, kit?

Az ügyeletes meteorológust, aki bizonyíthatóan időben tájékoztatta

a felelős szerveket, hogy álljanak le, és azonnal intézzenek felhívást, mindenki fedezékbe!

EZ volt.

[link]

"A katasztrófa utáni felelőskeresés legnagyobb kérdése az volt, miért nem figyelmeztetett időben a közelgő viharra a meteorológiai szolgálat, és miért nem halasztották el a tűzijátékot. Az utólagos vizsgálatok szerint azonban a meteorológiai szolgálat tette a dolgát. Folyamatosan jelezte előre a közelgő vihart. Tudni lehetett azt is, hogy korábban a Balatonnál, a tűzijáték előtt másfél órával pedig Székesfehérváron is óriási vihar söpört végig. A meteorológiai szolgálat prognózisában előzetesen figyelmeztetett arra, hogy kilenc óra körül várhatóan Budapestet is eléri a zivatarzóna. Ezt a tűzijáték előtt egy órával egy meteorológus el is mondta a Petőfi Rádióban.

Az OMSZ másfél órával a tűzijáték kezdete előtt küldött is egy emailt a katasztrófavédelem ügyeletének a közelgő viharról. A későbbi vizsgálatok szerint azonban ez a figyelmeztetés nem volt elég konkrét, inkább általánosságban szólt az érkező viharról. De nem ez volt a legnagyobb probléma, hanem az, hogy ezt az emailt senki nem olvasta el a katasztrófavédelem ügyeletén. A meteorológiai szolgálat is letudta a dolgot az email elküldésével, és amikor nem kapott semmilyen visszajelzést (ahogy kellett volna), nem próbálta meg másként felvenni a kapcsolatot a katasztrófavédelemmel. Azóta a tűzijátékok idején az Országos Meteorológiai Szolgálat félóránként ad jelentést a rendezvényt biztosító operatív törzsnek. "

#4 Pedig óriási botrány lett belőle. A több tíz (száz?) ezres tömeget teljesen váratlanul érte az ítéletidő. Féltucat ember meghalt, rengetegen megsérültek.

Én ott voltam tizenévesen, annyit tudtam, hogy van esély esőre, ezért volt nálam esőkabát. A pánikoló tömeg elvonulását megvártuk, addig egy félig esővédett beállóba félrehúzódtunk. Utána már csak a tömegnyomorra emlékszem a metró bejáratánál, mert mindenki egyszerre indult el hazafelé.

Emlékszem. És sajnos akkoriban nem is volt ritka az ilyen tornádó vagy inkább orkán.

Nem voltam ott, de a leendő férjem igen, akit akkor még nem ismertem. Egy híd lábánál talált menedéket. Valaki azt mesélte, hogy a magasban repkedtek a szemeteskukák.

Én egy másik hasonló orkánnak voltam részese. A munkahelyemen voltam pár évvel később és a leendő férjem felhívott, hogy ne ijedjek meg, de hatalmas szél közeledik. Volt fogalmam róla, mi várható, de a valóság mindennél félelmetesebb volt. Semmi más nem járt az eszemben, csak a kutyáim. Kétfelé voltak csukva és kettőnek csak átlag kutyaháza volt, amit egy ilyen hurrikán simán a magasba emelhet, nem tudtak fedettebb helyre menekülni. Ilyenkor fák dőlnek ki, vezetékek szakadnak le, repülnek a tetőcserepek, ágak szakadnak le. Szóval reszketve felhívtam a szomszédomat, be tudna-e mászni a kerítésünkön és becsukni a kutyákat a melléképületbe. Úgy emlékszem, nem értem őt el, elhatároztam, hogy azonnal hazamegyek, bringával 10-15 percre laktam. Alig kaptam fel a táskám, cipőm, hirtelen fényes nappal éjszaka lett, az utcán végigszáguldott a pokol, én csak gonosz szélnek hívtam ezt a fajta szelet. Mondjuk a szél elég light-os kifejezés egy ilyen orkánra. Egy pillanatra kőbálvánnyá meredtem és csak bámultam kifelé, totális öngyilkosság volt kimenni az épületből. De arra gondoltam, hogy a kutyák mennyire félhetnek és milyen nagy veszélyben vannak, úgyhogy kivágódtam az ajtón, felpattantam az ajtón és úgy tekertem a totálisan kihalt utcán, mint egy őrült. Eltűnt az összes autó, senki nem volt az úton, se autó, se ember. Én meg belementem az orkánba és bőgtem és tekertem, de úgy, hogy a 15 perces utat 5 perc alatt megtettem. Még a kaput is alig bírtam kinyitni, akkora orkán volt. Feltéptem nagy nehezen, kutyákat összeszedtem, berobbantunk a házba, behúzódtam egy kis szobába velük és ott vészeltük át. Éveken át visszatérő álmom volt a tornádó, ami elviszi tőlem őket. De még több, mint 10 évig együtt lehettünk. Aztán egy erősebb hurrikán tényleg elszakított bennünket örökre.