Felnőtten miért nem lehet megszokni otthonosnak egy új lakhelyet várost környéket? Miért állndósul az az "idegen" érzés?

Mikor én visszajöttem nekem meg az volt fura hogy itt ismerek minden szegletet akárhova nézek szinte mindenhez köt valami emlék vagy sztori, de rég éreztem ezt, és nem is akartam újra érezni. Már az idegen érzés kezdett nekem az otthonos érzés lenni. Minden mindog változó és új, semmit nem tudok hol van, ugy kell megtalálnom azt is hol kell lakcímre bejelntkezni, vagy egy orvost is, a parkokat felfedezni hogy belémkötők gyülekezője vagy ha leülök nem lesz bajom, a legistenibb szendvicset is egy pályaudvaron találtam meg külföldön(itthon képtelenek erre, a szendvicseink a neves pékségekben is olyanok amiket nem is érten az antsz hogy nem büntet..)stb.

Meg az is fura volt hogy értek mindent mindenkit, azt is, amikre nem is figyelek is egyáltalán, pl tömegközlekedèsen is az elejtett szavakat, amikor az emberek egymás közt beszélnek és csak hangfoszlányokat hallok is, de összeáll az egész sztori is, hogy miről van szó, mioizben csak beszivárog a fejembe de mégcsak nem is figyelek tudatosan meg se hallom, de akkor is értem.

Es az is ugy visszaütött hazaérve hogy nagy bevásárlókban tudok mindent mi van a polcokon mi mire való vagy mihez való vagy mit lehet belőle főzni, kint meg aztán ránézésre sokmjndenrők gőzöm se volt, de ha a terméknevét lefordítottam se tudtam az mi🤣

Meg aztán a piros sárga zöld almapaprika. Hát arra ma se jöttem rá mi a különbség köztük..

Pedig elvileg bálunk is van. Soha nem láttam még csak kúlföldön. Ott viszont teljesen alap is mindenhol van mindig

[link]