Volt olyan periódus az életetekben, hogy sokat kellett költözni? Hogy viseltétek?

Párommal 3 év alatt lehet, hogy harmadszor kell költöznünk, és már a gondolatától is kivagyok, ma a fél éjszakát végigsírtam, bár még nem biztos a dolog.

Sajnos, korunkból kifolyólag (és mivel nem gazdagok a szüleink), ha költözni kell, nincs választásunk. Sosem rajtunk múlt a dolog. Először tesóm miatt kellett költözni, mert el kellett jönnie anyámtól, és kellett egy nagyobb lakás, mert költséghatékonyságból muszáj volt összeköltöznünk vele. 10 hónapra rá párom szülei kiköltöztek külföldre, ezért idejöttünk, ahol most lakunk. De lehet, hogy innen is el kell menni (kicsit bonyolult, miért, de szolgálati lakás, és ajánlottak cserelakást, amit muszáj elfogadunk, ha normális állapotú - még nem tudunk semmit, most fogjuk megnézni).

Én egyik költözést sem akartam. Az elsőt elfogadtam más választásom nem lévén. A másodiknál lett volna választásom, hogy nem költözöm ide a párommal, de nyilván ezt választottam, minthogy tesómmal lakjak. Úgy jöttem ide alig több, mint 1 évvel ezelőtt, hogy nem lesz több költözés, csak majd ha már saját lakásba megyünk pár év múlva. Erre most megint a levegőben függ.

Megint dobozolás, 4. közös karácsonyunk a negyedik lakásban stb.

Ráadásul most rohadt jó helyen lakunk 80 nm2-en, és innen kéne 53 nm2-be menni, plusz fél óra utazás stb.

Arról nem is beszélve, hogy lassan más sehol nem tudom otthon érezni magam, és elegem van belőle, hogy rángatnak jobbra-balra, és ha valakinek valami nyomora van, újra pakolhatom össze dobozhegyekbe az egész életemet.

Teljesen el vagyok keseredve. :(