Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Miért történik ez velem? Én...

Miért történik ez velem? Én sem értem magamat

Figyelt kérdés
Nem is tudom hogy kezdjek neki, 18 éves vagyok, és fiú. Van 1-2 barátom de attól függetlenűl egy ideje nagyon magányos vagyok és mindig vágytam rá hogy valamilyen társaságba tartozzak. Egy ideig ment hogy felhúztam magamra egy "nagymenő barátkozós, mindenre nyitott jókedvű" maszkot de ez nem ment túl sok ideig. Akikkel megpróbáltam összehaverkodni azok vagy furán néztek rám vagy elutasítóan viselkedtek velem (ezt tudom, mert jól felismerem a non verbális kommunikációt, talán mert ilyen a személyiségem) és ez történt velem folyton akárhogy próbáltam beszélgetni valakivel. Nemrég beszéltem egy csajjal akiben teljesen megtaláltam magamat de nem úgy alakultak a dolgok ahogy elvártam, már jó ideje nem beszélek vele de ezek nagyon rá nyomták a bélyeget az önbecsülésemre, hogy folyton kiközösítettek, és elítélek. Egyébként sportos vagyok, és az arcomat, testemet is "nem rossz"-nak tartom, mert egy jó ideje sportolok. (Testépítés) viszont attól a pillanattól kezdve, hogy ezek megtörténtek velem rohamesésben kezdett csökkenni az önbizalmam, és folyton szorongok amikor ki kell mennem az utcára, ha autók jönnek velem szemben, vagy egy ember, vagy ha buszon utazok mindig rettenetesen szorongok, főleg ha összefutok azokkal az emberekkel, akik kinézték, annak ellenére hogy én full jól álltam hozzájuk és próbáltam feléjük nyitni. Bele fáradtam már ebbe, hogy a korombeliek közül mindenkinek van társasága akikkel lejár iszogatni, bulizni, én meg még mindig nem találom önmagamat és szarul vagyok emiatt. Tegyük hozzá hogy alapjáraton is introvertált személyiség vagyok de ez nagyon nem korrekt hogy azt sem tudom hogyan kell barátkozni (mert ha folyton kinéznek mindenhonnan akkor valóban nem mindig másokban lehet a hiba) egy ideje pszihológushoz is járok/jártam csak most a vírus miatt egy időre abba kellett hagynom. Azt még fontos megemlítenem hogy otthon is sok a feszültség elég régóta de erre most nem szándékozok kitérni, meg általános iskolában amikor 13-14 éves voltam átkerültem egy másik iskolába ahol folyton bántottak, megaláztak (ennek hatására kezdtem el az edzést) nagyon boldogtalan vagyok. van valaki aki hasonló cipőben jár és tudna tanácsot adni hogy keverednek ki ebből? Sajnálom ha nem összeszedetten írtam le ezeket a dolgokat csak elkezdtem írni és minden gondolatomat kiadtam magamból. Ha néhány helyen előfordulnak elírások azt nem én írtam úgy hanem a telefonom automatikusan kijavítja. Remélem tud valaki segíteni.

2020. ápr. 17. 21:37
 1/4 anonim ***** válasza:

Bocsánat a profán kifejezésért: Ha a fingot erőlteted, fos lesz belőle.

Ez a tanulság.

2020. ápr. 17. 22:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 A kérdező kommentje:
Csak a gyenge emberek köcsögök. Lehet legbelül egy összetört kis retek vagy azért viselkedsz így, legalább én felvállalom.
2020. ápr. 17. 22:45
 3/4 anonim ***** válasza:
100%

Hát, például ahogy #1 kommentjére reagálsz, az is sok mindent megmagyaráz.

Első körben tanuld meg a bántó, sértő, kritikus véleményeket vagy elengedni, vagy szeretettel válaszolni rájuk.

Nem fogsz gyengébbnek tűnni ettől, csak intelligensebbnek.


Amúgy én hasonló cipőben jártam egész életemben, és holnap akár beszélgethetünk is felőlem, de most már nagyon késő van...

2020. ápr. 18. 02:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 A kérdező kommentje:
Igazad van.
2020. ápr. 18. 12:14

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!