Én ezt már nem fogom sokáig bírni..Miért?

Nem kell minden embert szeretni, téged sem fog mindenki. A szeretet egy érzés, nem lehet kierőszakolni.

És nem kell mindenkiről csak jót mondani sem, mert olyan nincs, hogy egy ember csak jó legyen, semmi rossz ne legyen benne. Ha nem akarsz rosszat mondani, inkább ne mondj semmit.

Fel kellene vállalni, hogy mindenkiben van jó és rossz oldal és meg kell élni olykor a rossz oldalunkat is, mert felborul az egyensúly bennünk. Senki sem szent, nem is kell annak lenni. Korrektnek igen, de az teljesen más. Ne görcsölj, tedd már végre azt, ami belülről jön, akár jó, akár rossz.

4-essel egyetértek.

Több az élet, meg kellene tapasztalnod, hogy milyenek a normális emberek - ha még eddig nem volt hozzájuk szerencséd.

Menj el közösségekbe, kezdj el sportolni, mondjuk futni és ennek kapcsán is lehet ismeretségeket szerezni, de ha kutyát sétáltatsz, már az is egy lehetőség.

Gyerekkoromban, de később is, 20-25 évesen általában kiközösítettek, idióta különcnek tartottak, mert nem igazán illeszkedtem bele az átlagos társaságokba, kilógtam az érdeklődésemmel, a szokatlan dolgaimmal. Aztán a munkám (ami a hobbim is) hasonlóan "hülye" emebrekkel hozott össze, ahol teljesen megtaláltam a helyemet, szerettek, elismerték a képességeimet, és teljes értékű tagja lettem a társaságuknak. De amíg nem jutottem el odáig, addig sem érdekelt, hogy közellenség voltam, inkább büszke voltam rá. Az ostoba csordaszellem mindig taszított, eleve úgy neveltek, hogy akinek mindenki a barátja, annak igazából egy barátja sincs. És hogy akik sokra vitték bármilyen téren, azok általában kilógtak a sorból.

Szeretetért könyöröghetsz, de csak szánalmat fogsz kapni.

Ne mások szeretetéért epekedj, hanem emelkedj ki valamiben, a tisztelet és a szeretet ezzel együtt fog jönni elválaszthatatlanul.

41F

Szia! Mi újság? Hogy érzed magad?

Hiányzol. :/

És egyébként tök jó a helyesírásod! :)