Csak én kerülök ilyen lélekölő helyzetekbe?

Én is ugyanilyen tapasztalatokkal rendelkezem sajnos ezért már feladtam a "barátkeresést".

Sajnos ilyenek az emberek.

Ez mindenkinél van, nem tudom mi az oka. Nálam is rengetegszer volt, hogy élőben megismertem valakit, tök jól elvoltunk, beszéltük hogy folytathatnánk máskor is (még ő hozta fel), aztán kérdezem mikor ér rá és nem lesz belőle semmi.

Amit írtál, hogy úton vagy és akkor mondja le, az az igazán nagy gciség. Elszúrni a másik egész napját, mint egy suttyó idióta. Ilyenkor örülj inkább, hogy nem lesz vele semmi.

Szerintem részben ez azért van, mert abban a kis időszakban megismerte a másikat - akár tartalmasan, akár felületesen -, és mivel hiába is van pl.: közös érdeklődési kör, stb., már nem olyan érdekes az a másik fél, vagy épp nem tud vele mit kezdeni, nem akarj a a szokásos "small talk"-os köröket futni vele, így hanyagolja. Vagy mert pl.: nincs kedve, ideje a személyes találkozásokhoz, így inkább eltávolodik az illető.

Én magamon hasonlót vettem észre, hogy érdektelenné válik számomra a másik rövid időn belül, így hanyagolom, nem jelölgetem, stb.

" amikor én már úton voltam, jön az üzenet, hogy "bocsi más programom akadt". Aztán azóta ignorálás van."

Ez azért marha nagy bunkóság volt tőle. Neked már hamarabb látni kellene az ilyen alakokon, hogy ezek ilyenek, és nem programokat szervezni velük. Az kellene legyen a vészjelző, hogy túl gyorsan közelednek, túl gyorsan megvan a "hasonló" hullámhossz. Ugyanilyen gyorsan megvan nekik másokkal is, és akkor te már el vagy felejtve részükről. Igen, másokkal is történnek ilyesmik, ha nem ügyelnek erre.

Már semmilyen ismerkedést nem érdemes szinte el sem kezdeni. Barátságot főleg nem, mert ahhoz közös élmények, programok, tehát élő ,személyes találkozások sora kell.

A legtöbb ember pedig csak neten át akar beszélgetni, még akkor is, ha egy helyen is élnek.

Az eltűnés szó nélkül pedig össznépi jelenség szintén,minden fórumon. sajnos....