Egyetértetek abban hogy akinek nem lesz gyereke/férje, nincsenek barátai, annak inkább a fiatal éveiben kellene minél inkább kiélnie magát és rövidebb életet tervezni?

Szerintem többet érne, ha megtalálnád azt, ami boldoggá tesz. Szociális fóbiám van. Most pl a munkaszünet miatt ki sem teszem a lábam, viszont még így is van olyan hobbim, amit szívesen csinálok. Ezzel jobban kiélem magam, mint az általad említett ostobaságokkal.

Valamint nem tudom mi a munkád, de elég kényelmes kis életed lehet mellette. Nekem a fóbiám ellenére is rá kell kényszerülnöm, hogy a komfortzónámon kívül végezzek munkát. Van köztünk 6-7 év a te javadra, valahogy mégis elég silány, éretlen elképzeléseid vannak az életről. Szomorú.

Ez a kiélni magadat dolog egy akkora hülyeség.

A boldpgság nem bevásárló lista, ami ha egyszer megvan, akkor onnét minden király.

Minden életkorban más az, amire az ember azt mondja, hogy na, ez a jó az életben.

Meg hát ez egyéni igényektõl is függ, kinek mi az. Lehet neked fontos, hogy Franciaországban síelj, másnak meg ilyen igénye sose volt.

Meg aztán ott van az igények, létszükségletek meg a vágyálmok közti különbség.

A szeretetet nem lehet vágyálmok kipipálásával pótolni. Lásd pl csomó milliárdos mit össze vergõdik, csak hogy valaki simpgassa végre a kis egójukat. Ha a pénz megvehetne mindent, Elon meg a többiek nem csinálnának napi szinten bohócot magukból szociális médián át...

De ja. Ha a saját igényeidet kielégíted minden életkorban, akkor boldogabb leszel.

Attól, hogy 20 évesen az igényeid el voltak látva, nem leszel boldog 40 évesen, ha akkor csak befordulsz.

És azok az igények, amik 20 évesen fontosak, átértékelõdnek 15-20-30 év múlva.

Minden eset más és más. Én házasságban magányosabb vagyok, mint egyedül voltam.

Hogy pontosan mit csinálj, azt nem tudom. De azt igen, hogy az ember mindig tudja, mi teszi boldoggá. Legfeljebb ködösít magának, leginkább félelemből.

"Egy testvér egyébként annyit segítene, de sajnos nyilván azt nem tudok magamnak csinálni…"

Nekem van 4, de az elmúlt három évben kb öt mondatot beszéltem a néggyel összesen.

Nincs semmi bajunk egymással, csak más féle emberek vagyunk, nincs sok közös téma.

Nincsnek garantált kapcsolatok, akár van tesód, akár nem, lutri, hogy kivel jössz ki jól.

8, hát ha generációkról lehe beszélni, akkor annyira nem lehet végzetes, elvégre ők is találtak párt és lett gyerekük.

No, nem mintha a pszichiáterek nem arra lennének, hgoy az ilyen helyzeteken segítsenek. Egészséges, jó mentális állapotú ember nem jár pszichoterápiára, mert nincs rá szüksége.

Szóval nyugodtan fordulj csak szakemberhez. Már ha meg akarod oldani ugye.