Valaki? :/ (Bővebben lent)

Pánik...

Ismerek jó szakembert, ha érdekel írhatsz.

7-es válaszolóval értek egyet, rajtam az segített, hogy kisfilmet akartam forgatni, és nagyon sokat kellett sokféle emberrel beszélnem. Mert nekem kellett színészeket keresni, megbeszélni velük mindent, szervezkedni, ki hogy ér rá (eleinte nagyon utáltam ezt csinálni, de egy idő után egyre könnyebb lett).

Ha érdekel a filmforgatás és budapesti vagy, szólj :D

Szia,

Én is hasonló gondokkal küzdöttem, majd találtam egy lányt, aki sokaknak segített már, akik mélyponton voltak. Keveset kér a segítségért, megfizethető, és tényleg hatékony. Arról nem is beszélve, hogy bármikor el tudod érni.

Ha érdekel, akkor írj.

Én is ilyen vagyok, és az a legfőbb tanácsom, hogy ennek ellenére is próbáld élvezni az életet, mert lehet.

Nálam az iskolai és a munkahelyi közegek csak még tovább mélyítették a magányt, egy dolgot "nyertem" vele - el tudom hitetni rövid ideig bárkivel, hogy sziporkázó, magabiztos, kiválóan kommunikáló személyiség vagyok. Tehát megtanultam hazudni, álarcot húzni, ha a helyzet azt nagyon megkívánja. De hamar lehull a lepel, mikor nap mint nap találkoznom kell a csoporttársakkal, kollégákkal, stb.

Az embereknek nemhogy megnyílni nem tudok, de nem létezik közös beszédtémánk sem. Soha nem bírt érdekelni, tetszeni az, ami a legtöbb társamat igen.

Úgyhogy megtanultam úgy is boldog lenni, hogy képes vagyok elfogadni magam ilyennek, és mellette sok olyannal foglalkozom, ami megerősít, fejleszt, élményekkel adományoz meg, és nem gátol benne a szociofóbiám, a némaságom.

A gyógyszert én semmiképp sem ajánlom. Akkor már inkább olvasd el a "Csend" c. könyvet. Ha valóban változni szeretnél, először erőltesd és különféle szituációkban tedd próbára magad, de csak fokozatosan. Kis sikerélmények aztán nagyobb áttörésekhez vezethetnek. A legbiztonságosabb szerintem az, ha megtanulsz előadni, mert ott legalább nem kell egyből spontánnak is lenned, mankó, ha tudod, miről fogsz beszélni, és tudod, hogy mit válaszolsz a kérdésekre. Előadni valamit számtalanféle módon lehet lehetőséged, pl. önkéntesként felvilágosító, stb. melók, de lehet idegenvezetőit is csinálnod, vagy suliban vállalni ilyeneket. Utána jöhet az ingványos terep, amikor már rögtönöznöd kell, tudni kell át/visszavenni a szót, legyen véleményed mindenről, hosszasabban, összefüggően beszélni olyan témákról, amelyekre nem készültél (hétköznapi beszélgetések). Állítólag a hangfejlesztés nagyon sokat segít a gátlásos embereknél, annak is utánanézhetsz, én épp erre gyűjtök.

26/N