Mit szeretsz a munkádban és mit nem?

Mit szeretek:

- 15 percre van kocsival

- csajokkal dolgozom együtt

- nincs kötelező túlóra

Mit nem szeretek:

- fix fizetést (nincs feljebb lépési lehetőség)

- fix munkaidőt (nem lehet csökkenteni sehogy)

- fejlődési lehetőség hiányát

Szeretem: fizetés, rugalmasság, home office.

Nem szeretem: szokásos corporate bullshit, főnökök nyalják az ügyfél seggét, a dolgozók meg szopnak miattuk és senkit nem érdekel a vezetők közül.

Szeretem: jó csapat, nekem való egyszerű monoton munka.

Nem szeretem: alacsony fizu. 30 éves nő vagyok, kulturális területen dolgozom.

AMIT SZERETEK:

- könyvekkel és irodalommal foglalkozhatok, könyvek között lehetek egész nap. Mivel én magam is szeretek olvasni és írni, ezért ez nekem nagyon komfortos :)

- változatosak a napok, nem monoton szalagmunkát nyomok egész nap. Olyanban is volt már részem, és köszönöm szépen, nem kérek többet belőle.

- folyamatosak a sikerélményeim. Nyilván cinkesebb pillanataim is akadnak, de szerencsére a pozitív irányba dől inkább a mérleg.

- jó viszonyban vagyok a kollégáimmal és a főnökömmel is. Jó hangulatban telnek a napjaink, és gördülékenyen együtt tudunk működni, képesek vagyunk csapatban dolgozni. Volt már olyan munkahelyem is, ahol nem jöttem ki jól az ott dolgozókkal és folyamatos volt köztünk a feszültség. Mit ne mondjak, az nem hiányzik.

- kellemes, csendes környéken van a munkahelyem

- úgy összességében komfortosan érzem magam ott. Végre úgy érzem, hogy valami értelmeset csinálok, sikerült megtalálnom a helyemet. Végre nem fog el a sírhatnék, amikor reggelente el kell indulnom, hanem viszonylag jókedvűen és lelkesen szoktam kilépni az ajtón, ez pedig fantasztikus érzés.

AMIT NEM SZERETEK:

- a fizetés egy vicc kategória. Ha valaha is tovább kell állnom erről a munkahelyről, akkor az az anyagiak miatt lesz, mert ebből a pénzből nem fogom tudni eltartani magam, vagy legalábbis csak akkor, ha nagyon puritánra veszem a figurát és lemondok minden szórakozásról.

- a környék bár csendes, de néha már úgy érzem, hogy túlságosan is üres. Semmilyen használható üzlet vagy kajálda nincs a közelben, ami számomra megfizethető lenne. Szerencsére a belvároson át visz engem haza a busz, szóval ha akad valami elintéznivalóm, akkor csomó helyen le tudok szállni, de kényelmesebb lenne indulás előtt elintézni amit el kell.

- a vásárlók olykor nagyon fárasztóak és akaratosak tudnak lenni, amivel könnyen felidegesítenek. Főleg az idősebb korosztály.

- mivel kis bolt vagyunk és kevesen dolgozunk ott, ezért nincsenek váltott műszakok, hanem ha valaki bejön dolgozni, akkor egész napoznia kell, és van, hogy kissé töménynek élem meg ezt, hogy reggel 9-től este 8-ig ott üljek. Még szerencse, hogy alapjába véve szeretem csinálni, de jobban örülnék egy szellősebb munkaidő-elosztásnak.

27/F, könyvesbolt

Szeretem:

-nekem való egyszerű munka

-nincs kötelező túlóra

-kellemes fizu

-fix fizu (a jutalékos fizu/alapbér + bónusz rendszer a halálom... voltam ilyen helyen és nem is a dolgozóktól függött a fizujuk hanem külső körülményektől... elèg para)

Nem szeretem:

- drága a munkahelyi étkezés, drágább kajáldák vannak a környéken

- elvagyok a kollégákkal, de nincs onnan barátom, ha váltanék senkivel nem tartanám a kapcsolatot

- nincs rövidebb péntek, sem laza péntek

Irodai admin, N26

Szeretem: jó a fizetés, szabad ünnepnapok, hétvégék havonta egy vagy ritkán két szombat délelőt kell dolgozni,a munkámat is szeretem.

Nem szeretem: a rendszertelen munkafolyamatot,csinál mindenki amit akar és ezzel az a gond van a gond ha valaki nem akar dolgozni,tehát a nem dolgozó kollégát se szeretem meg a mindent toleráló főnök viselkedését sem szeretem,ezzel a hozzáállással nem teremt megfelelő fejlődési lehetőséget.

Mit szeretek:

-rugalmas, nem szórakoztatnak túlórával meg gusztustalan kötelező csapatépítőkkel

-járathatom közben az agyam, nem egy szellemi robotmunka (általában)

-jó a fizetés

-szép környezetben dolgozhatok, emberileg rendben vannak a kollégák is

-adnak lehetőséget a fejlődésre (képzésekre, előrelépésre)

Amit nem:

-vannak esetek, mikor 2-3x kell megcsinálnom ugyanazt, mert folyamatosan variálnak (és ezt hiába fizetik ki, dögunalmas)

-hogy sokszor mások után kell úgymond takarítani és kibogozni az inkompetens, összecsapott munkájukat ahhoz, hogy tudjak dolgozni, mert képtelenek akármilyen logikát követni

-az idióta kollégámat/product ownert, aki rám sóz olyan dolgokat is, ami egyáltalán nem az én feladatom (igazából gazdátlan, ezért mindig másra hullik), de mivel könnyű munka, meg tudom csinálni. A baj, hogy ezek 5 perces, ellenben nem jól definiált feladatok és általában az a vége mindnek, hogy odakúrja nekem, amit ő is meg tudna oldani 5 perc alatt, én visszakérdezek, hogy mi van, mert nem tud magyarázni hatékonyan és túlbonyolítja, aztán mikor azt hiszem, hogy értem és megoldom úgy, ahogy értelmeztem a feladatot, ő megnézi, nem tetszik neki vagy eszébe jut egy másik ötlet, molyol vele 15 percet (gyakorlatilag újra megcsinálja) és akkor kész van. Tök fölösleges. (És utána néha megtörténik az, hogy megmutatja a felettesünknek és kiderül, hogy jobb lett volna az én megoldásom.)

26, fejlesztő

Szeretem: jó főnök, jó csapat, önállóság lehetősége;

Nem szeretem: 1-2 kellemetlen kolléga, akik űberelik a fentieket.

Szociális területen dolgozom, 38 éves férfiként.