Kommisiozás élelmiszer raktárban?

Csomagösszeállítás.

Kapsz egy listát elektronikusan, vagy papírformában (végülis ez egy bevásárlólista), és a raktárból ezeket kell összeszedned, közben adminisztrálnod a dolgokat. szavatossági időt felírni, stb.

Ráteszed egy rollikocsira, vagy hasonlóra, és begurítod az összeszedett árut a raktár egy kijelölt pontjára (ahonnét az termékellenőrzés után (jó cuccokat szedtél-e össze, az adott termékből megfelelő fajtát-e (pl. nem elég, hogy 5 csomag wc papírt szedtél, össze, abból Zewa márkájú, azon belül barackosat szedtél-e?) majd onnan egy teherautóval a címre viszik).

Persze egy kommissiózási munka sokkal többrétűbb, és nem is akarok ebbe most túl részletesen belemenni, mert minden vállalat másképp építi fel a struktúráját, sőt egyes vállalaton belül 1-1 raktárak is más-más stratégiát követnek (ami épp beválik).

Én annak idején egy kisebb kommisiózó csoport vezetője voltam, az én feladatom konkrétan az volt, hogy be kellett segítenem a túratervezésbe (a sofőröknek), amiket az ún. "szedeketők" behoztak a raktárba, azt le kellett ellenőriznem, erről írnom kellett 1-2 papírt, hogy minden megvan-e, hiányosság van-e, ha igen, mi, azt kijavítani (általában megkértem aki ráér, vagy én magam mentem ki beszedni), illetve a reklamációkat intéztem, telefonáltam, de ha nehéz és hosszú napunk volt (általában a csütörtökök, mert kiszállítás péntek hajnalban volt a héten utoljára, ezért csütörtökön vittünk minden hétvégén üzemelő vállalkozónak cuccokat), na azokon a napokon én is aktívan gurítottam ki a szekeret, vittem a "bevásárlólistát" és az technikai eszközöket (szkenner). Összességébe jó meló, pörgős, de fizikai munka révén fárasztó is. Sok kilométert legyalagolsz egy nap. Ó, de még mennyit. És sokat is fogsz emelgetni, ha haladni akarsz a munkával.

Az ásványvizeket zsugorszámra pakolod raklapra, majd békával húzogatni kell azt végig a raktáron. A kiskocsikon dettó: több száz kiló is ráfér azokra a kocsikra, és nem elég, hogy tologatni kell több száz méteren át, még irányítani is.

De ne félj, ha jó csapatot fogsz, ki, akkor jó buli az egész.

Mi olyanok voltunk, mint egy család. Ha valakinek valami nem ment, akkor ha irodista volt, ha szedegető, de besegítettünk, ahol tudtunk.

Ki kell próbálni, vagy bejön, vagy nem. De inkább ez, mint osztályra menni árufeltöltőnek.

Egyetértek az előző válaszolóval, cégtől függő hogy hol dolgozik az ember.

Én egy kis kereskedelmi cégnél dolgoztam, a nevét szándékosan nem írom, egy műszakos nappali 8 órában áru-összekészítőként vagy kommissiózóként. Itt volt szárazáru, hűtött és fagyasztott áru, minden nap máshova voltunk beosztva, és minden helyen 3-4-en voltunk. Ahogy írták kapsz egy kinyomtatott listát ami lehet 2-3 tétel, de lehet akár több oldalas és össztömegét tekintve akár 1-1,5 tonnás is. Ezt kézi raklapemelőn vagy leegyszerűsítve békán lévő raklapra kellett összeszedni és a megfelelő polcokra vagy ha teljes raklapos áru volt akkor a megfelelő helyekre elhelyezni. A fizetés nagyjából ugyanannyi volt mint amennyit Te is írtál, többet szerintem ebben a munkakörben nem is fizetnek. Nekünk annyiban jó volt hogy utalványt is kaptunk még bérkiegészítésként. A száraz és hűtött árukiszedéssel még annyira nem volt gond, bár a sok hajolgatás miatt nem nagyon volt olyan ember aki ne kínlódott volna hátfájással. A fagyasztóraktárban viszont -20 fokban akkor is átfáztál ha jól felöltöztél. A legjobban az acélbetétes munkacipő miatt, ami ugye előírás, csak az a gond a -20 fok és az acél nincsenek jó viszonyban egymással. Műszak végére kb. olyan érzése volt az embernek mintha jégkockákkal lett volna tele a cipője. Nálunk volt külön napi kiszedős, ami azt jelentette hogy azt ahogy beérkezett a rendelés, azonnal ki kellett szedni mert jöttek érte, a többi kiszedős listán kívül. Így aki aznap kiszedős volt az szinte mindig szívott, mivel általában ezek hosszabbak voltak a többi rendelési listánál volt hogy 3-4 oldalas napi listákat is kaptunk. Külön, plusz munka volt, nem is kevés, de ettől függetlenül ezért nem járt külön pénz.

Ahogy tudsz szerintem válts mert az ember hosszabb távon csak tönkreteszi az egészségét, még akkor is ha nincs hűtő vagy fagyasztó raktár. A sok hajolgatás az ember dekerát, a hátát 1-2 év alatt kikészíti, ha meg hűtő vagy fagyasztó raktár is van, akkor az ízületei is kikészülnek az embernek.

Mindenesetre kitartást kívánok a melóhoz!

Egy tizes skálán mennyire kell a pénz, mennyire nincs más?

Ha 9 vagy annál kevesebb, akkor 110-ért biztos nem vállalnám el.

10+ kilót azért bírjon már el egy dolgozni képes, egészséges ember :D

Élelmiszerraktárba 50 kilós cukros-zsákot is néha pakolni kell, de nyilván utóbbit már nem egyedül. Ha megkérsz valakit a kollégák közül, segít. A kommisiozás nem bányamunka azért.

Sőt egy mezei futárnak, aki csomagot visz furgonnal, nekik 50 kilós dobozokat is be kell vinni címre vagy be kell pakolnia kocsiba.

Mégis sok nő van, aki kommisiozó és egyre több nő megy el futárnak is valamelyik vállalathoz.

Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.

Nem véletlen írtam, hogy ezt csak akkor szabad elvállalni, ha nagyon nagyon kell a pénz.

Amúgy én sem vagyon gyenge ember, de hidd el, tudnak olyan munkát adni, hogy a nap végére nem érzed a karod. Ezzel mondjuk önmagában nincs is gond, ha 200-250-et haza lehetne vinni.

110-ért 5 kilót nem emelnék fel.

Én nekem kintről vannak tapasztalataim, de még egy cégen bellül is ahány raktár annyi féle a komizás.

Most egész könnyú helyen komizok, de volt már nagyon fos is.

De az biztos, hogy itthon az életbe nem csinálnám, mert a kinti 1400-1500 eurós fizu sem sok iylen munkáért. Vagy a 30 órában 1100-1200 eurós.

Azért elég kemény meló tud lenni, egész nap pakolni, vagy sétálni attól függ hol hogyan kell.