Hagytad már ott az új munkahelyedet az első héten? Mi történt?

2 nap után jöttem el egy boltból. Amikor odamentem rákérdeztem kell-e békázni raklapos árut mozgatni. A válasz nem kell semmiképp erre van ember meg védőfelszerelés is kéne hozzá szóval semmiképp nem kell.

Második nap beküldtek békázni. Mondtam hogy hááá hééé erről nem volt szó. Megkérdezték kell-e az állás. Mondtam nem kell, és eljöttem.

Igen, egy bolti munka esetén nem mentem be másnap dolgozni, hanem beszóltam telefonon és később bementem lepapírozni.

Rettenetesen kemény világ volt, kellett árut is feltölteni, kasszázni, rendet rakni, megnézni, a termékeken van-e magyar felirat, ha nem, ragasztani rá. A kasszázástól főleg féltem, mert pénzről van szó, koncentrálni kell és rohanni - legalábbis én ennél nagyságrendekkel lassabb vagyok.

Elismerésem a bolti dolgozóknak, összességében, mindennel együtt kemény világnak tartom.

Én nem, de bár megtettem volna. 6 hónapig bírtam életem leginkább léleknyomorító munkahelyén.

(Mai eszemmel már felmondanék az első hét végén.)

első nap otthagytam, amikor meghallottam a dudaszót, ami a szünetet jelenti és azt láttam, hogy a 100 ember levonul az 50-70 fős ebédlőbe "enni"... majd dudaszó ismét, ami a szünet vége, és vonulna vissza.

Közöltem a HR-el, hogy nem vagyok kutya, aki dudaszóra kezd el nyálazni.

Furkó kollégák első héten tudomásomra hozták, hogy nem kívánatos személy vagyok, a főnököm meg nem tett semmit, így eljöttem. Aki előttem volt irodakedvenc, azt kirúgták, aztán ez volt a bosszú....

Van nálunk egy kínai bolt, ott is mindig embert keresnek nem véletlenül. 12 órázni kell éhbérért, általában egyedül vagy, kasszázz kínai betűs programmal, töltsd az áru, nézd, hogy ne lopjanak, plusz úgy beszélnek veled, mint a kutyával.