Kibeszélt a hátam mögött, mit tegyek ?

Jártam hasonlóan, soha többet nem beszélgettem a kolléganővel, csak amennyit feltétlenül kellett a munka miatt, azt is nagyon kimérten, hűvösen.

Az ilyen nem érdemli meg, hogy jópofizzanak vele.

Szerintem ne mondj el neki bizalmas információkat.

Munkahelyen nem szoktam beszállni a ki mit mondott játékokba mert mire hozzám eljut az infó többször változhat.

Még mindig itt tartasz?

Annyira túl tudjátok bonyolítani ezeket a dolgokat, meg a kibeszélések, játsszmázások.. Mindenkit kibeszélnek időnként, engem is a munkahelyemen, csak én lexarom. :D És?

Mit befolyásol téged más ember véleménye? Amikor engem kibeszéltek azok irigységből tették, akkor miért érdekeljen?

Mellesleg a válasz erre az egészre, hogy én gyűlölöm a játszmákat, és én ugyan nem megyek bele ezekbe: ha zavar, akkor odamész a kolléganődhöz és számonkéred. Nme játszmázol, ne mártírkodol, önts tiszta vizet a pohárba. Vagy rakd helyre. Tapasztalat: a legrövidebb út mindig az egyenes, úgy tudsz ennek véget vetni, ha nem mész bele, hanem őszintén kérődre vonod és elmondod a problémádat.

Nekem is a kolléganőm sokat akart velem cicaharcolni, nagyon fárasztó volt, mert sokszor ego emg szakmai versengés miatt csinált dolgokat. És az emberek meglepődnek, amikor nem tettetem a h*lyét, nem csinálom ugyanezt, még csak nem is passzív-agresszív viselkedést nyomok, hanem direktben és egyenesen megkérdezem tőle, hogy "téged zavar x dolog? Ezt azért csinálod/ezért hagysz ki/azért beszélsz rólam, mert.."?

Ez pedig sokkal célravezetőbb és nagyobb hatalmat ad az embernek.

Szedd össze magad kicsit és állj ki magadért..

Ne foglalkozz vele. Ennyire nem lehet unatkozni. Életem van, dolgozni azért megyek be, hogy legyen pénzem. Normális munkahelyi légkör megtartására alkalmas vagyok, elvagyunk napközben, de ennyi. Munka után sem találkoztam még egy emberrel se közülük.

Voltam vezető beosztásban, (múltidő covidnak köszönhető) legtöbb idő az ilyenekkel ment el. Nem kell az ilyen pletykákkal foglalkozni. Amíg egy ember nem mondja a véleményét a szemedbe, addig neked ahhoz semmi közöd, az ő baja. Ha meg a munkáddal van baja, ahhoz meg neki nincs semmi köze. A főnökeid csak szóltak volna màr, ha fogyatékos lennél, és mindent szarul csinálnál.

Viselkedj vele úgy mint eddig. Ha pedig a "barátod", aki megy hozzàd az új pletykával mit mondtak rólad, vele meg közöld, hogy "ne haragudj, de nem akarok ezzel foglalkozni, mondjon amit akar"

A "barátod", meg a tipikus "elmondom mert én olyan jól informált vagyok, hogy ezt is tudom" alkat. Ha a barátod lett volna, bevéd adott szituban, és nem kelt benned ilyen érzéseket azzal, hogy elmondja.

Nem baráti kapcsolatok ezek, hanem klikkek, teljesen érthető, hogy órákat össze vagytok zárva, és hasonló gondolkodású emberek keresik egymás társaságát. Többet is gondolnak bele az emberek mint ami.

Nekem a munkám kizárólag a pénzem, amiből a párommal tudunk nyugodt életet élni, és a barátaimmal elmenni szórakozni. Egy eszköz, semmi több. Egyáltalán nem érdekel, ki mit gondol rólam. Nem érdekelnek az ilyen játszmák. Ennek ellenére el lehet velem lenni, értem a poént, elszórakozok velük, nekem se mindegy milyen hangulatban vagyok bent. Harcolni, segget nyalni, spicliskedni, taposni pedig nem fogok, ha korrekten végzem a munkám akkor felesleges is lenne.

Ha meg nem a munkádat tárgyalta ki, akkor meg tipikus példa a "miért nem kell megosztani az egész magánéletem" szitunak.