Gyenge ember lennék, mert nem iszom munkaközben?

Öszintén szólva ez még hetente sem okés, nemhogy naponta.

Ne azzal foglalkozz, hogy pár alkoholistának mi a véleménye, a saját életedet ne tedd tönkre miattuk.

A szenvedélyekre, amelyek egyre költségesebbek, viszonylag könnyű rászokni.

Amikor úrrá lesz az emberen a szenvedélye, akkor egyre erősebb vágyat érez arra, hogy hódolhasson neki, ezért forrásokat von el arra, hogy elő tudja teremteni magának, - mert egyre erősebben érzi azt, hogy ennyi bizony jár neki.

Aztán azzal szembesül az ember, hogy bármi is a szenvedélye, egyre nagyobb tételekben kell gondolkodnia, - egyre erősebb és több kell neki abból a valamiből és egyre kevésbé fogja kontrollálni önmagát - úgy a beszerzés terén, mint a fogyasztás terén.

És most jön a lényeg:

A legnagyobb önfegyelem és erő ahhoz kell, hogy mindezt önerőből tényleges, józan kontroll alatt tudja tartani, vagy abba tudja hagyni.

A narkónak pontosan az a társadalomra kifejtett káros hatása, nincs azzal vége a használatának, hogy maximum beledöglik, aki használja, hanem amíg eljut idáig, tönkre tesz mindent, mindenkit maga körül az, aki hódolt neki. Semmi nem számít, csak meg tudja szerezni magának a napi betevőt az illető - és ezért napról-napra egyre lejjebb képes süllyedni - egészen az emberi élet kioltásáig!

Sajnos én rászoktam a dohányzásra és az alkoholra is suhanc koromban, - napi egy doboz cigi fogyott és annyi alkohol, amennyit ki tudtam csikarni magamnak, - alkoholistává váltam.

A legnehezebb önerőből abbahagyni volt ezt az egészet, - de sikerült! Ennyit a "gyengeségről"!