Miért nincs szélesebb körú társadalmi elfogadottsága az otthoni munkavégzésnek azokban a munkakörökben, ahol ez lehetséges?

Sok helyen a vezetőségnek ez okoz földöntúli örömöt, hogy a "szolga" a helyén ül, és rajta tartják a szemüket.

Kontrollmánia.

Mert a munkáltatókat a teljes kontroll tudata, munkavállalói teljes kiszolgáltatottságának tudata nyugtatja meg. Fogalmuk sincs arról, hogy mennyi munkáltatói költséget takaríthatnának meg - még az otthon végzett munka költségeihez hozzájárulás mellett is - a jelenlétet nem igénylő munka kiszervezésével. Kisebb területeken kellene közvetlen hátteret biztosítani, koncentrálni tudnák az épületgépészeti szükségleteket, fűtést, vízellátást, áramellátással összefüggő körülményeket. Olyanok meg szerintem meg sem fordulnak a fejükben, hogy közlekedést érintő hozzájárulási költségeket is lefaraghatnának azzal, ha az otthon dolgozók irányába megszűnne ez a kiadás, ráadásul a teljesen feleslegesen napi szinten berendelt emberek utazgatása az emberek idejét forgácsolja szét és a környezetszennyezéshez is jelentősen hozzájárul amellett, hogy a közlekedési hálózatot is teljesen feleslegesen terheli (túl).

Az otthoni munkavégzés feltételeibe ugyan szükséges beleáldozni anyagiakat, de ez a kiadás - nagyságrendjét és távlatait tekintve - köszönőviszonyban sincs azzal a költséggel, amelyet a napi szintű teljes kontrollba fektetnek. Nekik fontosabb mindennél a "teljes kontroll tudata", - a sötét középkorban lebegés!

#3

Aki kiskaput keres, az az irodában ülve se produktív.

Le leszek pontozva szokás szerint, de nálunk a fele bagázs konkrétan naplopó.

Ha bent vannak sem csinálnak semmit, és azért akarnak otthon lenni, hogy még úgy se kelljen semmit sem csinálniuk.

Az tény, a többi dolgozó szempontjából is jobb lenne, ha az ilyen otthon maradna örökre és nem szenvedne látványosan.