Hogy kezelitek a tipikus nagy szájú, "menő" csávó típusú kollégát a munkahelyeteken?

Levegőnek nézem, mint a többi nyomorékot. Utálom a munkatarsaimat.

Pénzért járok be, nem a társaságért.

Kezdetben, mikor már túl sok volt, visszaszóltam neki, aminek egyre nagyobb cirkusz lett a vége. Hamar arra a következtetésre jutottam, hogy nem normális az ürge, mint az ilyen feltűnési viszketeg szöveglàdàk àltalàban, azóta nagyrészt levegőnek nézem, nem veszem fel, amit mond és béke van (nyugszik a beteg...)

Ez nem menő pasi, szimplán egy szerencsétlen nàrci, a humor herold fajtából.Hol idétlenkedik, hol morog, kötekszik, lényeg, hogy ne kelljen csendben lennie, mert belepusztulna, ha nem lenne középpontban de más "bohócot" nem tűr meg. Klinikai eset.

Alapvetően nem annyira zavarnak, mert többnyire nem rossz arcok, csak figyelemre vágynak. Ha teljesen ignorálom, vagy megpróbálom letörni őket, akkor minimum ráerősítek a frusztrációjukra, rosszabb esetben megadom nekik a pimasz rocksztár szerepet, ami egyenesen jutalomfalat.

Ami nekem általában működik munkahelyi körülmények között, hogy magát az arcoskodást ignorálom. Teljesen korrektül kommunikálok vele, kedves vagyok és nyitott, de a villogást mintha nem is hallanám. Ilyenkor általában rövid idő alatt levedlik a maszkot, mert egyszerre érzik, hogy nálam jó helyen vannak, ezért nincs szükségük a maszkra. Másrészt meg azt is, hogy én nem is szeretem ezt a maszkot. Egyszerűen ellenérdekelt lesz minden szempontból az arcolásra.

Ami nálam határátlépés tud lenni, amikor mások rovására arcoskodnak, pl elnyomnak, vagy egyenesen kifiguráznak másokat. Mostanra eljutottam oda, hogy egyfajta kéjes örömet tud okozni, amikor kiigazítom ezeket az embereket. Nem, nem oltok le őket, nem töröm le az egójukat, nem sértegetem és nem minősítem őket. Egyszerűen amolyan pszichológus játszma keretében szembesítem azzal, hogy mit csinál, és milyen hatással van másokra. Én szerencsére elég értelmes emberekkel dolgozom együtt, és általában ennyi elég. Amikor hirtelen rádöbben, hogy átlátnak rajta, de ennek ellenére sem bántják, olyan szégyenérzetet kelt az emberben, hogy azonnal elkezd változtatni.