A (feltételezhetően) nárcisztikus főnököm zaklat, mit tegyek?

Az a helyzet, hogy ismertem régebbről, nem volt főnök akkor, később léptették elő. Már akkor elutasitottam, hisz nős volt két gyerekkel.

De aztán átjött hozzánk, a főnököm lett, nyomást gyakorolt rám, kényszerített viszonyra, tartottam tőle keresztbe tesz.

Véget vetettem ennek, de tovább próbálkozott, megmondtam ha nem hagyja abba szólok az ő felettesének.

Megsértődött, és azt mondta nem ezt érdemli, mennyi mindent megtett értem, és hogy én megijesztettem, zsaroltam, ő nem is próbálkozott.

Mikor említettem neki pár esetet igenis próbálkozott, vagy kimagyarázta nem is úgy volt (holott tudom hogy úgy volt, emlékszem), vagy azt mondta jaaaa ő nem is emlékszik ilyenre.

Amik nemrég történtek, de amit én egy vagy két éve mondtam és rá nézve volt bántó, arra bezzeg emlékszik.

Tudom, most sokan azt mondanátok, hogy manapság divat mindenkire rásütni hogy ''nárcisztikus'', aki nem szimpi vagy beképzelten viselkedik, és csak szakértő állapíthatja meg, stb.....

Nem vagyok szakértő ebben, oké, én nem mondom ki hogy nárcisztikus vagy nárcisztikus személyiség zavaros, én csak azt mondom, hogy elképzelhetőnek tartom, hogy az.

Vagy hogy nárcisztikusokra jellemző megoldásokat mutat, jeleket, lehetséges hogy nárcisztikus vonásai vannak.

Pl. a hazudozás, számos hazugságon kaptam, amiket vagy tagadott vagy azt mondta nem mondta.

Vagy ez, a szelektív memória ami számomra elég árulkodó. Az én dolgaimra amik rá terhelőek, az én hibáimra, hibás döntéseimre emlékszik, de mikor felemlegetem neki azt, hogy ő mit csinált vagy mit mondott, tagadja vagy azt mondja nem emlékszik.

Meg ez is, felemlegeti hogy ezt tette értem meg azt, hálátlan vagyok.

A gázlángozás egyik formája, mikor tagadja vagy azt mondja nem emlékszik. (Ezzel az erővel több más dologra se kellene emlékeznie, nemcsak arra ami rá terhelő).

Rám olvassa a dolgaimat, elvárja én vállaljak értük felelősséget, de ő sose vállal a sajátjaiért felelősséget, mindig kibújik alóla.

Olyannal nincs is értelme vitatkozni, aki azt mondja egy adott dologra amit tett vagy mondott és helytelen volt ''nem is emlékszem''.

Zsákutca.

Gondoltam rá rengetegszer, hogy elmegyek, itt hagyom a munkahelyet (nemcsak miatta, más okokból is, stresszes is, nem jó pénz), csak még nem találtam biztos helyet (keresgélek).

Azt gondoltam addig kibírom, míg nem találok másik helyet, de én már alig bírom elviselni, idegesen megyek dolgozni.

Az a lehetőség áll fenn még, nagyon erősen gondolkodom rajta, hogy átmegyek egy másik osztályra, másik részlegre, lehetőleg női főnökhőz, hogy legalább ez a szemét alak (majdnem mindenki utálja amúgy) ne legyen a főnököm, ne legyen semmi befolyása rám. (Addig is szintén keresgélnék másik munkát, de egy fokkal elviselhetőbben).

Vagy ez megfutamodás lenne?

Menjek egy másik osztályra/részlegre míg nem találok másik munkát?

Vagy maradjak és harcoljak vele?