Van olyan megnyilvánulás az interjuztatók részéről, amiből következtetni lehet arra, hogy esélytelen vagyok a pozícióra?

Én 11 éve nem voltam jelöltként interjún, de most is keresek kollégát. Én azt gondolom, ez érezhető

1es vagyok, néha van a HR-tel teljesen semleges jelszavunk, de ahogy fent írtam, mindkét fél érezni szokta a kémiát

Ha pl.: flegma, lenéző az egyed.

Nálam azt volt egy nyugtalanító jel, amikor furcsán mozogtak az interjúztatók. Olyan ütemesen ültükben. És a végén fel is állt az egyik. Akkor mondtam, hogy na köszönöm ebből nem kérek.

1-es vagyok. Ez tényleg nem mérhető objektív jelekben, jelölti oldalról sem. Most volt egy olyan élményem, hogy én azt hittem, minden oké, szeretné, azt mondta, hogy még nincs élő ajánlata, annyira az elején van a keresésnek, aznap tettünk neki ajánlatot, hát nem lett addigra neki egy másik, ami miatt nem jött...Én pedig munkaadói oldalról azt hittem, sínen vagyunk

Nekem volt olyan, hogy kijött mondta a nevem, és ahogy rám pillantott, és rögtön láttam az arcán a megvetést, és az "essünk túl rajta" kifejezést. Odabenn még egy tag várt, ketten "interjúztattak". Szakmai kérdésekbe bele se mentünk, gyakorlatilag rizsázott az egyik 3 percen keresztül, majd közölte, hogy majd értesítenek. CV-m elő se került, kérdésük nem volt. Persze azóta is hívnak.

Szélsőséges esetben igen, de mondjuk munkakörtől is függ. Én gazdasági/adminisztrációs területen dolgozom 25 éve, elég sok interjún voltam, és sokszor volt olyan, hogy tök jó hangulatú az interjú, érezhetően egymást keressük, de mondjuk a 3 végső jelöltből valami apróság dönt, és mégsem én leszek a választott. Ahová látványosan nem engem kerestek (flegma, akkor veszi elő a CV-m, ködösít a munkáról, már előre kifogásokat mond stb.), ott olyan volt a hangulat, hogy oda én sem akartam menni.

9-es vagyok: de mégis eszembe jut egy olyan, ahová azt hittem tuti nem hívnak vissza, aztán mégis. Valami kis cég, 4-5 nő + a tulaj, irodavezetőt keresett az olasz tulaj. CV-met láthatóan akkor látta először, össze-vissza belekérdezett, nem igazán tudta elmagyarázni a kérdéseimre sem, hogy mi is lenne a feladatom (úgy éreztem a többi nő fölé egy kvázi gardedám, aki összefogja őket és kommunikál kifelé, mert ez jött elő többször, hogy biztos tudok-e külföldi partnerekkel is folyékonyan bonyolult ügyekről tárgyalni, amikor épp 15 perce ültünk és beszéltünk folyékonyan angolul + 4 évet dolgoztam Londonban irodavezetőként), nem mondott konkrétumot sem a munkaidőről, sem a fizuról stb. Kb. fél órás volt az interjú, mondom na ide tuti nem hívnak vissza, de jobb is így. Aztán felhívott az egyik nő másnap, hogy xy úr behívna egy próbanapra, mert nagyon meggyőző voltam. Mondom egyrészt a fizetési sávról nem nyilatkozott xy úr, márpedig én nem akarom az idejét rabolni, hogy aztán kiderüljön nem egy malomban őrlünk. Plusz a próbanapért mennyit fizetne, alkalmival vagy hogyan? Jaj hát azt nem szokás, és fizetési sávot sem tud mondani. Mondom akkor nem. Na jó, beszél vele, visszahív. Visszahív félóra múlva, hogy semmiképp nem akarnak fizetni, de csak 4 órás lenne a próbanap, és fizetési sávot csak utána tud mondani. Nem mentem be próbanapra. :D