Mit lehet tenni, ha egy dolgozó azt tapasztalja hogy hálátlanok a munkahekyén?

A dolgozó délelőtt kilenctől este hatig dolgozik, de kérés nélkül bemegy reggel hétre és ott marad este hatig, mert jófej. Hivatalosan délelőtt kilenckor kezd el dolgozni, de ott van reggel hét és délelőtt kilenc között. Egyszer elkéredzkedik délután és elengedik. Tekintettel arra, hogy már több extra órája van a munkahelyén, egy másik napon is elkéredzkedik, hogy eljöhessen délután háromkor. Erre a főnök leül vele beszélgetni és megkéri, hogy ne kéredzkedjen el ennyiszer. A főnök nem mondja, hogy hálás, amiért a beosztott ott van minden nap két órát a munkaideje előtt, pedig tudja jól, mert a beosztott elmondta neki. Erre mi a reakció? Hogy senki sem kérte, hogy így járjon be, de semmi köszönöm. Más nem jár ilyen korán be, csak a beosztott, de hónap dolgozójának sem választotta őt, amióta ott van, nem köszönte meg.

Ugyanez a beosztott nagyon kedves a munkatársaival, de azok nem mindig akarnak vele munka után elmenni beülni valahova. Egyszer a beosztott úgy tudta meg, hogy beülnek valahová, hogy hallotta munka után, hogy erről beszélgetnek és a beosztott rákérdezett és csak akkor hívták el. Mások a nap eleje óta tudrák. Mintha csak egy munkahelyi barát lenne a beosztott, aki munkaidőn kívül megszűnik létezni, pedig nagyon kedves és két órát mindig bent van reggel 7 és délelőtt 9 között.