Ez így normális egy munkahelyen?

Antiszociknak biztos normális, mint amilyen az első válaszoló is.

Egyébként nagyon nem az, te is érzed.

Életemben nem dolgoztam ilyen helyen, mindenhol kellett valamilyen szinten kommunikálnom az osztályon/csapaton belül minimum 1-2 emberrel munkaügyben, voltak csapat/oszálymegbeszélések, mert mindig voltak olyan feladatok, amik mindenkit érintettek stb. De ezen kívül is mindenhol normális volt, hogy beszélgetünk nem munkával kapcsolatos dolgokról is, megiszunk egy kávét, teát a konyhában, együtt ebédelünk stb.

Ami még talán a leginkább hasonlított erre, az egy olyan meló volt, ahol egy irodaháznak voltam én az ügyfélkapcsolati menedzsere és rajtam kívül volt egy másik ember, aki meg a műszaki dolgokat intézte, egy iroda, 2 szoba és benne mi, hetente mentünk be a központba a főnökséggel megbeszélésre. De még azért vele is napi szinten voltak megbeszélnivalók a munkával kapcsolatban, lementünk együtt meginni egy kávét, néha ebédelni stb., pedig vele aztán tényleg nem voltam különösen jó kapcsolatban, nagyon eltérő volt az életünk (huszonpáréves nő vs ötvenpáréves pasi), de azért nem okozott gondot heti 1x félórát csevegni az ebéd felett.

Én amúgy nem vagyok egy durván extrovertált ember, de ilyen pozícióban szerintem egy idő után becsavarodnék.

Nekem ez lenne kicsit sok: "Ezen kívül 2-3 naponta az én kezdeményezésemre van egy 10 perces munkamegbeszélés a munkám haladásáról a főnökömmel az asztalom mellett."

Normális helyeken havonta vagy x havonta van egy ilyen megbeszélés, külön irodában vagy a főnök asztalánál, ha lehet. Ha nálatok nincs ilyen, akkor maximum 2 havonta egyszer rákérdeznék a főnöknél, hogy mit lát.

Az átlag beosztott érzekeli, hogy rendesen ellátja-e a munkáját, időben jön, időben megy el, munkaidő alatt a szünetet rendeltetésszerűen veszi ki, 90 perc helyett nem 120-at van távol például, a munka alatt a cég szabályainak megfelelően látja el a munkáját, a munkáját a legjobb tudása szerint végzi el, a tudása pedig a belépésekor adott trainingen, a belépese óta kapott trainingeken és a kikommunikált információkon alapul. Ha esetleg a tudása nem terjed ki így sem arra, amilyen munkát épp el kell végeznie, akkor tud és mer kérdezni és az újonnan szerzett tudását használja is a jövőben. Emellett igyekszik az átlagot hozni, viszont nem veszi el az összes munkát, hogy más ne is dolgozzon.

Bónuszként, hajlandoságot mutat arra, hogy fejlessze magát és keresi erre a lehetőségeket.

Ha a beosztott így jár el, akkor bőven elég ha a főnök x havonta tart egy megbeszélést vele. Ha időközben valamit mégsem csinál rendesen, a főnök úgyis szól neki.

Ebből kiindulva, ha főnök lennék, én azt, hogy 2-3 naponta kell veled beszélgetnem a munkádról, mert megkérsz rá, semmiképp sem venném pozitívnak, talán a próbaidő alatt azt mondanám, hogy ilyen a természeted, új vagy, félsz, de utána inkább aggasztana, hogy ennyire fogni kell a kezed.