Ti hogyan kezelitek a munkahelyi konfliktusokat?

Hát először is megkérdezném tőle, hogy megbántottam-e valamivel. Ha a válasz nem, mert hát ugye mit is mondhatna, akkor megkérném rá, hogy az ilyen jellegű kijelentéseket mint a hülye pcsa mellőzze. Mindezt akkor, amikor többen vannak körülöttünk.

Nem gondolom, hogy le kell nyelni a dolgokat, viszont békés megoldást kell választani.

Akinek van energiája, kérem olvassa el a kérdésem, kicsit hosszabban fogalmaztam, de így legalább több részletet tudtok. Kellene a tanács.

A kérdés:

Ront e vagy semmit nem változtat a helyzeten, ha visszaszólok neki? Nem fogják abba hagyni ezt a kibeszélősdit, ez világos számomra, mi droidok vagyunk a szemükben. Tehát mi lenne a helyes megoldás ebben a helyzetben, úgy hogy ne legyen mindennap háború.

Részletesen a probléma:

Gyakorlatot teljesítek 3 hónapon keresztül, mint eladó tanonc. Most tartok a második hónap elején (heti 3 napot megyünk 8 órában). Már az első héten kipécézett az egyik dolgozó. Első nap ahogy betettem a lábam, senki nem magyarázott el semmit, hanem annyi volt, hogy menj be hozzad aztán pakolj. Nagyon nagy vonalakban elhadarta nekem ezt a kedves "kolléganő", a lényeg pár darab árut vissza ne merjek vinni hanem akárhova is de be kell tenni a polcra. Aztán amikor második, harmadik nap nem úgy csináltam ahogy egyszer elmondta (bent maradt 3 db mustár) lehordott, hogy milyen hülye vagyok, értetlen meg minden csak normális nem. Akkor nem szóltam, csak annyit mondtam igen, rendben - mivel nem akartam összeveszni már a 3. nap. Voltak még konfliktusok. De ami múlthéten meg előtte volt és a mai nap, most már kezd betelni a pohár. Az az új szokás, hogy kibeszélnek minket (ketten vagyunk ebben a boltban gyakornokok), vagyis jobbára engem beszélnek ki, hogy én nem csinálom amit mondanak, én kb semmit nem tudok normálisan megcsinálni és ma azt mondta ez a "kedves" dolgozó rólam a kolleganőjének, idézem: "láttam, hogy irkált valamit aztán nem hozott ki semmit. Különben is jobban járok, ha magam csinálom." Ezt ugye teljesen lenéző hangon ja és ott voltam tőle 2 méterre. Tehát szándékosan előttem mondta, jó hangosan hogy biztosan halljam eme értékes gondolatait. Azt elfelejtette megemlíteni, mikor első szavára ugrottam neki nem is egyszer és rohantam az áruért, amit HELYETTE pakoltam ki! Mivel az az ő sora! Meg azt is, hogy amikor "irkáltam", mivel addig el sem jutottam mert ugatott nekem, hogy hozzam a seprűt seperjek fel. Mentem a seprűért volna, mikor szembe jött a főnök, hogy tegyem ki a zsemléket és kezembe nyomta. Raknám ki de két vevő is elkezdett kérdezgetni a kenyerekről... Nagy nehezen kijutottam a seprűért, felsepertem. Mivel már egy halom minden ki volt téve a kocsiba mert a szörnyeteg kivitt egy csomó mindent, úgy gondoltam megbírja egyedül is csinálni és attól, hogy gyakorlaton vagyunk nem kell mindent helyettük megcsinálni, hiszen amúgy is olyan kedvesen bánik velem amióta ott vagyok. Erre ma mit hallgatok, szar vagyok, hülye vagyok, semmihez nem értek. Ezután úgy gondolom, szerintem is jobb ha maga csinálja! Neki semmi sem jó, amihez nyúlok, hát akkor hajrá ő úgyis olyan "okos, ügyes, csodálatosan empatikus" dolgozó... Ha átrendezem ahogyan én gondolom az is baja volna, ezért én ott semmit nem rendezkedem. Ebből pedig béndzsának gondol.

Aztán még mai nap második alkalomkor is kibeszéltek akkor már az osztálytársamat is, hogy nem is tudja kinek a munkája ér valamit kettőnk közül.

Ezelőtt pedig másik két dolgozó magyarázta egymásnak ugyanezt a másik sorban tehát mindent hallottam tisztán akkor is, hogy ő mondta mit hozzak ki és hááát én meg semmit nem vittem ki amit mondott, én semmit nem csinálok meg. Azért mert nem azonnal vittem ki! Mivel akivel szembejöttem, mindig kellett valakinek valaki és egyszer azt mondták ha raklap van kint, ráadásul az útban, azt csináljuk először mert nem férnek el a kedves vásárlók. Így is tettem. Hát ez is baj volt...

Ja igen, vigyek mindent mindenkinek, még jó hogy 5-en magyaráznak mindennap egyszerre és mindenkinek a saját során kell segédkeznem és ha nem szakadok szét akkor én vagyok a béndzsa, értetlen, tudatlan hülye naplopó aki csak ténfereg 8 órában a boltban.

Egyszóval kiderült, hogy eddig (amire mi azt hittük azért egész jól sikerült) mindent szarul csinálunk, vagy épp semmit...

Az osztálytársam amúgy ma ahogy beszélgettünk erről, mondta hogy majd elmondja ha nem hallják a véleményét róluk. Én mondtam neki: nem, mondd csak most, mondjad jó hangosan hiszen ők is előttünk beszélnek ki és nem érdeklik őket hogy mi mit érzünk meg semmi. Ezek után nehogy már mi meg kedvesek legyünk hozzájuk és csendben legyünk!