Miért panaszkodnak az emberek a munkájukkal, életükkel kapcsolatban? Miért nem örülnek annak, hogy egyáltalán dolgozhatnak?

főnök, téged megver -> munkahelyi erőszak.

Asszonyodat is dugja -> te meg tudod és végignézed.

Ha ez igaz, akkor inkább lődd főbe magad, mert papucs avagy aki alkalmatlan az életre!

http://www.gyakorikerdesek.hu/emberek__emberi-tulajdonsagok_..

Ugyanez a szánalmas szar vagy, mi? Takarodj már innena aprovokatív kérdéseiddel.

Mindenkinek a saját problémája a legfontosabb.

És igenis, jó, ha kibeszéljük magunkból a gondunkat, panaszkodunk, terápiás jellegű. De te csak hősködj, hogy a feleséged félrekúr a főnökkel, de még így is te vagy a panasz nélküli munka hőse...

Igen, én is panaszkodtam, és még kevesebbért melóztam, mint te, idézőjelesen gyakornoki pozícióban, gyakorlatilag kevesebb, mint 50ezerért, átszámítva napi kb. 12 órában, de amikor "szabadnapos" voltam, akkor is folyamatosan csöngött a telefonom. Voltam jobban fizető helyen is. De ahol gáz van, ott gáz van. Attól nem lesz senkinek sem jobb, hogyha a frusztrált ember nem adja ki magából a dühét.

Persze az sem mindegy, miért panaszkodik vki. Azon én is csak csodálkozni tudok, hogy évek óta otthon szotyorgó nő azon rinyál egy egész jól fizető melóhelyen, hogy nem elég kényelmes a szék. De pl. azt nehogy ne lehessen már megérteni, hogy vkit frusztrál, ha nem fizetik ki időben, ha nem fizetik ki a túlórát, ha a főnöke bicskanyitogató stílusban ordibál vele jogtalanul...