Titeket ölelt meg valaha a főnökötök? Miért?

Szerencsére nem.

Az ölelést meg puszizkodást családon kívül senkitől nem tűröm.

Egyszer sétáltam a belvárosban, és egy cuki fiatal nő kezében volt egy tábla, "INGYEN ÖLELÉS" felirattal. Nem tudom, mi volt a célja, de nagy ívben elkerültem, mert akkor még be volt meszelve az eszem. De ma már többször is sorba állnék ha ilyent látnék.

Nagy mamám és papám mesélték, hogy mikor a háborúban itt voltak a ruszkik, bizony Ők csókolóztak minden kivel, független kortól, nemtől. Így negyven után jöttem rá, hogy azok csinálták helyesen. Két okból is. Maga a gesztus az egyik, a másik viszont, hogy az idegenekkel csókolózás beállítja a száj a nyál semlegesítő hatásait, így megvédi a fogakat a romlástól.

Egy megállapításom lenne a kérdéssel kapcsolatban! Aki az ölelést elutasítja, az nem is ember. Mert ölelkezni jobb és szebb mint pl. kezet fogni. De a városiak már annyira el vannak hidegülve egymástól, hogy véletlenül se nyújtsanak segítséget másoknak.