Mennyire volt nehéz megtalálni azt a dolgot amit szerettek az életben, és önmagát a célotokat és a szerepeteket? 23/f

Annyira volt nehéz, hogy még mindig nem találtam meg 28 évesen és marhára nem szeretem az életet. Bármit megadnék, hogy visszamehessek a gyerekkoromba, amikor még úgy éreztem, hogy a világ egy varázslatos és csodálatos hely, ahol bármit megcsinálhatok és bármi lehet belőlem.

Abban viszont igazad van, hogy az apró dolgoknak kell örülni először. Talán ez az első lépés...

Nekem nagyon könnyű volt. 17 éves korom után konkretizálódott magamban életcélom.

Önmagam még hamarabb megtaláltam. 14 éves korom utánra minden mocskot lemostam magamról, innentől már csak figyelni kellett, változásokat s figyelni tudatosságomra.

Te nem hogy nem találtad meg önmagad. Olyan mintha hátad közepére bújtál volna el de ennek ellenére kényszeresen keresnéd magad... csukott szemmel... egy helyben ülve, csak agyban keresve magad.

Tudatossági szinteden nagyon gyorsan változtatni kell s egy kis tudás, hozzáállás-, és gondolkodásmód változtatás is el kéne.

Ha elkezdenél tudatosan élni, elkezdenéd megismerni magad ehelyett aa... szenvedés és önkínzás helyett, hamar megtalálhatnád magad. Utána jönnek hozzád tartozó dolgok, mint emberi kapcsolatok kialakulása, célok, valós vágyak, stb.

De nem ezeket és magadat kell keresni, ezeken gondolkodni, mert így olyan mintha fel néznél égre és keresnél élőlényeket egy másik bolygón.

Hát elhiszem, jó szemed van, de nem ennyire.

Esélyed nincs megtalálni magad. Előbb meg kell tanítsd magadnak hogyan keress bármit. Hogyan találhatsz rá megfelelő utakra. S ehhez tudatosság kell.

Mindennek keress okot mit csinálsz. Adj értelmet dolgaidnak.

Ha mindenben ok-okozat, hogyan logikus, stb-t keresed, nagyon hamar megfogsz változni, természetesen jó irányba s hamar magadra fogsz találni.

Írj rám segítségért.