Egyes emberek miert nem akarnak a szakmajukban elhelyezkedni, csomo olyat ismerek aki meg se probalja inkabb azonnal megy a gyarba?

lehet volt valami ismerőse a gyárban, azonnal felvették, kap pénzt.

Nem is kellett jelentkeznie úgymond.

Aztán majd meglátja milyen és lehet lelép onnan.

Én pl. kívülről tuti úgy látszottam, aki nem próbál elhelyezkedni a szakmájában. Belülről meg láttam, hogy nagyon belterjes a szakma, csak kihalásos alapon vagy protekcióval lehet bekerülni, és sajnos ilyen téren nem jó helyre mentem gyakorlatra (amit ott csináltam, kb. 3 helyen csinálják Magyarországon, ahol én dolgoztam, ott nincs pénz, másik két helyre nem keresnek). Gyakorlatilag ki sem teszik netre hirdetménybe sem a munkákat, mert úgyis megvan rá a jelölt.

Akkor már inkább nem kulcsoltam senkinél, volt más irányú tapasztalatom egyetem idejéből, most legalább tűrhetően megfizetnek és normálisan bánnak velem a főnökeim. Többet keresek és jobb az atmoszféra, mint ahol régebben dolgoztam, és abban a szcénában tuti nem keresnék ennyit, mint most. De még azt is bevállaltam volna, ha lett volna normális munka.

Én szerettem volna egyből a szakmámban elhelyezkedni frissdiplomásként annak idején, csak nem kaptam lehetőséget, viszont a szüleim nyakán sem akartam élősködni, tehát elvállaltam olyan munkát, amire lehetőségem volt, és elkezdtem figyelni a lehetőségeket, akár munkahelyen belül. Évek kellettek hozzá, mire valahol elkezdtek komolyan venni szakmai téren is, mostanra úgy vagyok vele, hogy fizetni kell a számlákat, meg kell élni valamiből, ehhez kell egy fix meló, mellette pedig csinálom fusiban a szakmát, mert arra van lehetőségem, és megpróbálok kerülőúton, másképp érvényesülni a szakmában, ha már alkalmazottként nem akartak lehetőséget adni.

Más is lehet ezzel így, ha a számlákat fizetni kell, akkor nem ér rá az ember malmozni és várni a csodát. De biztos van olyan is, aki csak végigcsinálta a sulit, mert nem akarta félbehagyni, de közben elment a kedve, vagy közben úgy tapasztalta, hogy ezzel nem fog tudni egyből munkába állni.

Annó cipőgyártónak tanultam. Cipőgyárak mamár nincsenek :(.

Mondjuk elég közel áll a cipész szakmához. Ugyan nagyon kevés a bőrcipellő, de más anyagból pl táskákat varrni érdemes lenne. Még javítani is.

Gyanítom ha folyamatosan gyakoroltam volna a varrást, kabátba cipzárcsere, vagy amire igény van.

Másképp alakult. Varrodába max kisegítőnek mennék.

Cukrász/pék? szép szakma.

Egy két infót sikerült beszereznem erről, bizony elég nehéz. Fizikailag. Mert nam csak a torta díszítésről szól.

Hanem egy hülye nagy tálcán kell bevinni a sütni valókat. ( nem az észt )

A sok torta formát. Nem egyesével...

Elég sok hasznosat leírtatok előttem, pl a szálákfizetése, önállósodni akarunk. Igen is jó dolog ha a szülői házba vagyunk még, delegyen azért saját jövedelmeünk...

Vagyis ha jobb pénzt kínálnak egy melohelyen ami nem a szakmánk, biza oda kell menni...