Előfordult már veletek, hogy a munkahelyeteken kiverte bennetek valami a biztosítékot, és többet nem mentetek oda dolgozni?

Azért is tettem fel a kérdést, mert kíváncsi voltam, velem is történt hasonló eset.2006- ot írunk.Állást kaptam azév január végén egy gyárban.4 hónapot voltam ott, de elég volt.Bp- n, a 16.kerületben volt valami Ikarus bt.vállalat, ott a Suzukinak dolgoztunk.Présgépeket kellett kezelni,ami a lemezeket sajtolta formára.Később csatlakozott hozzánk a feleségem is.Az alap fizetés 60 ezer volt nettóban.Bejelentett munkahely, kajautalvány járt/ enni kék, ha jól emlékszem/6000 ft az első hónaptól.De nem csak úgy simán.Ha valaki egy hónapban egy napot volt szabin, már csak 5000 járt,ha kettőt,4000, ha kettőnél több napot volt szabin,vagy táppénzen volt,akkor abszolult nem járt neki.Ilyet még nem is tapasztaltam .Először két, majd 3 műszak lett belőle.Azt mondták semmi gond, lehetünk egy műszakban, de kell az ember.Az első 3 hónap rendben lement. De a 4.hónap elejétől minden megváltozott.Bemutatkozott a főnök, aztán rá egy napra meg is mutatta igazi arcát.Az is kiderült, a 3 műszakvezető nem mások, mint az ő csókosai!Mivel le voltunk maradva a termeléssel, új módszert vetett be.Kiíratta minden egyes gépekre, hogy 8 órában mennyi az elvárt darabszám.Mondani könnyű volt, de hogyan teljesitsen az ember egy rakás ezeréves ócska, szar gépeken, amiknek a tetejéről csöpögött az olaj is?Nem győztünk minden este hajat mosni!

Na, de most jön a lényeg, ami betette a kaput végleg!Ugye ki volt irva az elvárt teljesítmény a gépekre, és pont a nejemmel kerültünk ketten egy gépre.Munkakezdés előtt odajön a műszakvezető, és azt mondja: - Na, amint látjátok, ki van írva mennyi az elvárt darabszám!Ha nem lesz meg a műszak végére,ahány darabbal kevesebb, annyi százalék levonás a napi munkabéretekből! Tessék tudomásul venni!Mikor odébbment az asszonnyal összenéztünk, ő azt mondja nekem: - Ez nem normális,ez hülye!Mondtam én aztán: - Akárcsak a főnök, de nyugi!

Az volt az utolsó napunk ott.Már nem volt kérdés, hogy menni akarunk onnan.Szerencsére volt egy jó haverom, aki egy sokkal jobb helyen dolgozott" és tudott szólni az érdekünkben.Persze a műszakvezető azért megkérdezte, mi van, elmentek? Miért? Mire én? - Még kérded? Alávaló, fennhéjazó módon bántok itt az emberekkel,szarért-húgyért dolgoztatjátok itt rabszolgamódra,nevetséges fizetésért, ordítoztok velük.És csak vigyorgott erre,de már nem számított!Úgyhogy 3 nappal később már ott is kezdtünk.Ég és föld volt a különbség.Többet is kerestünk,be voltunk jelentve, meg több volt a kajajegy is, asszem 8000 ft.De évek múlva sajnos vidéki költözés miatt onnan is menni kellett.