Tanárok, mit tennétek, ha egy gyerek óra alatt csendesen sírdogálna?

Nehéz, szinte lehetetlen úgy sírni egy óra alatt, hogy a tanár észrevegye, de a gyerekek ne.

Ha a gyerekek észreveszik, főleg általánosban, de gimiben is megy a sus-mus, hogy xy elkezdett sírni. Ha csendben is csinálja, akkor is ha egy gyerek észreveszi, már szól a másiknak, aki a harmadiknak szól, aztán mindenki a gyerekkel törődik, hogy miért sír. Tényleg ritka, hogy egy gyerek magában el tudjon sírdogálni, hacsak nem szabad foglalkozás van vagy ő nem úgy ül, hogy senki nem lát rá.

Ilyenkor általában a gyereket kiküldik mert a tanár nem tud órát tartani úgy, hogy nem figyelnek rá a gyerekek, illetve a tanár megérti, hogy a gyerek valószínűleg nem ott nyilvánosan szeretne sírni, csak azért van ott, hogy ne kapjon igazolatlant.

Hogy a tanár hogyan reagálja le, az attól is függ, hogy mit tanít és hogyan. Egy órán, ami abból áll, hogy beszél és a többiek jegyzetelnek és látja, hogy a síró diák elvonja a másik figyelmét, megkérdezi hangosan, hogy szeretne e kimenni a teremből, óra után meg esetleg odahívja magához, hogy jobban van e, segítsen e valamit. Diszkréten suttogva nem tudja megkérdezni, mert úgyis mindenki őket nézné, plusz minek diszkrétnek lenni, ha az egész osztály látja, hogy sír a gyerek, ha meg kimenne a teremből, akkor meg nem haladnának a tananyaggal.

Ha az órán szabad foglalkozás van vagy csoportos, akkor attól függ. Ha látja, hogy elvonja a síró diák a többiek figyelmét, akkor kikíséri, résnyire nyitva hagyja az ajtót és fél szemmel az osztályt nézi, amíg megbeszéli a diákkal, hogy miért sír vagy magára hagyja a diákot, ha ezt szeretné a gyerek, ha meg igazából senki se törődik a gyerekkel, akkor leül a diák mellé, ha a diák ezt igényli és beszélgetnek.

Illetve, ha elméleti oktatás van, de tartoznak hozzá gyakorlati feldatok, akkor odaszól a gyerekeknek, hogy csinálják meg a feladatokat, amíg kiszalad egy pillanatra és akkor kihívja a síró gyereket a folyosóra.

Vagyis az iskolai éveim alatt én ezeket tapasztaltam.

Nálunk volt egy lány, akit ignoráltak a tanárok, néha rászóltak, hogy fejezze be a sírást, de ő hisztiből sírt, el is mondta fennhangon hogy miért sír és mi nem nagyon törődtünk vele.

A többi diáknál meg ez volt, amiket leírtam fent.