Pályaelhagyó Tanárok! Mi volt az, ami miatt váltottatok?

Egy ismerősöm azért hagyta el, mert nem neki való korosztályt választott, neki inkább az egyetem való, ahova inkább azok járnak, akiket érdekel az adott szak, akit nem érdekel, az is meghúzza magát háttérben.. Bírnia kellett volna szerintem még egy kicsit, megcsinálni a doktorit.

Tanítani szeretett és jól is tanított, nagy türelme van, érthetően magyaráz csak az a nagy bökkenő, hogy 15 éveseket kezdett tanítani, akik pár hónap alatt kikészítették.

Elmondta, hogy neki a hócipője tele van a kamaszokkal és otthagyta az egészet.

A mostani munkahelyén sokkal többet keres és nincs a tőle minimum egy tizessel fiatalabb gyerekek által alkalmatlannak titulálva, miután a lelkét kidolgozta.

Én is tudnám említeni a tiszteletlen diákságot, a pökhendi "majd én megmondom, hogy kell a gyerekemet tanítani" szülőket, akik a tankerületbe mennek panaszt tenni ellenem, ha egyest adok a gyerekének, aki persze tojik a tanulásba. Sokat tudnék erről mesélni, de ezekről mások is írtak.

Viszont megemlíteném a kollégákat is, nekem a tanárok örökös panaszkodásából, negativitásából, "áldozati bárány" szerepéből is elegem lett, az egész tanárság egy nagy nulla, semmi érdekérvényesítő képesség, semmi összefogás nincs köztük, ehelyett örökösen megy az intrika, az egymás szapulása, a klikkesedés, miközben mosolyognak egymásra. Vagy éppen egymáshoz se szólnak, és ha kérdezem, hogy miért, már az okát sem tudják, viszont megsértődik az egyik, ha odamegyke a másikhoz beszélgetni... Egy ponton túl engem már nagyon frusztrált ez a hangulat, hogy alkalmazkodnom kell a hülyeségeikhez, a kapcsolatrendszereikhez, mert ha nem teszem, akkor rám is megsértődnek. Sokszor egy tanóra után, amikor a tanáriba mentem, olyan érzésem volt, hogy gyerekektől megyek gyerekekhez. Emlékszem, egy nap beléptem reggel a tanáriba, és az egyik vastag hangú, ötvenes, klimaxos tanárnő azért pampogott, mert valami politikus mondott valamit a tanárokról, amin aztán ment a duzzogás, hiszti egész nap. De bezzeg, amikor tüntetés volt, akkor meg azért pampogtak ezzel a tanárnővel az élükön, hogy minek a tüntetés... Tényleg, nagyon fárasztó, demotiváló volt már a végére ez az egész nekem, ilyen emberek között lenni évekig szerintem nagyon frusztráló!

És nálam előkelő helyen vannak az okok között az igazgatóság, az "intézményvezető" (nem igazgató, mert ma már nincsenek olyanok), az igazgatóhelyettesek viselkedése is. Konkrétan engem ezek üldöztek el, mert valami nem tetszett nekik, és koncepciós eljárást intéztek ellenem. Kollegialitásról, tiszteletről szó sincsen, ezek üresfejű burokraták, és ha nem tetszik nekik valami, akkor kreálnak valamilyen "bűnpert", és undorító módon ferdítik a tényeket, manipulálnak, fordítják egymás ellen a kollégákat. Tényleg undorító, szerintem van olyan ocsmány egy intézményvezető lelke, mint amilyen tiszteletlenek a diákok, én ezeket az okokat egy lapon tudnám említeni.

És mindennek a tetejében arra ébredni minden nap, hogy ezért az alamizsnáért miért csinálom ezt.

Ezért hagytam ott. Ma a többszörösét keresem a tanári béremnek (kb. tanárként nyugdíjas koromra sem érném el ezt a bérszínvonalat).