Mi volt a legmegalázóbb dolog, amit egy tanárod mondott neked?

Nem tudnék egyet kiemelni három évének munkásságából ezen a téren... Pánikbeteggé tett, teljesen megnyomorított lelkileg és mentálisan.

5., 6., és 7. osztályos voltam.

Azt gondolom ma erről, hogy az ilyen emberek milyen hihetetlen mértékű károkat képesek okozni, főleg egy még kialakulatlan értékrendű személynél, mint amilyenek a gyerekek.

Jóvátenni ezt semmi sem tudja soha életemben, az egyetlen, legalább részbeli erlégtételt azt fogja jerlenteni számomra, amikor végre nyugállományba vonul majd, így kikerülve a pedagógiai pályáról, ami egy jobb hely lesz nélküle.

Több is volt sajnos,

általános iskola 5 osztály,ének tanár,rám nézett és azt mondta hogy mikor rámnéz még az élet kedve is elmegy,

Középiskola 10 osztály,osztályfőnök volt,elfelejtettem bevinni valami papírt erre ő megkérdezte tőlem hogy tényleg ennyire fogyatékos vagyok,

Hírtelen ezekre emlékszek de volt több ilyen eset,

Ma már azt gondolom erről hogy a tanárok egy része mentálisan beteg,beképzelt,alkoholista,stb tisztelet a kivételnek,akinek nem inge nem veszi magára,(ez a saját véleményem)

Amikor még éppencsakhogy elkezdtem az általános iskolát(max 2.os lehettem) erősen gesztikuláltam amikor nagyon izgatott, boldog, vagy zaklatott voltam. Ez tudat alatti dolog volt, nekem fel sem tűnt.

Az egyik tesi óra előtt valamiért nagyon fel voltam dobva, a tesitanár meg kérdezett valami tipikus haverkodós "na mi van, mit játsszunk ma gyerekek?" kérdést, én pedig izgatottan válaszoltam. A tanár az egész osztály előtt full komoly hanggal/tekintettel elkezdte mondani, hogy "tudtad, hogy a csimpánzok körében szokott trendi lenni, hogy ennyit lóbálják a kezüket?" amire nyilván mindenki elröhögte magát.

Persze a következő években beszólogattak ennél ezerszer rosszabbakat is, de ez a beszólás volt az amit tényleg magamra vettem, és hosszú ideig folyton azt figyeltem, hogy nem teszek-e felesleges mozdulatokat, miközben beszélek.

A másik ami még megmaradt bennem, hogy az érettségi előtti évben nagyon féltem a matektól, mert a tanár ideges, ordibálós típus volt, büszke volt arra hogy a tanítványai felét megbuktatja, én meg rossz voltam matekból. Mindig amikor rossz jegyet kaptam, magamba zuhantam, és egy 1es nagydolgozat után olyan sokáig és hangosan üvöltött a pali, hogy milyem hülye az osztály, hogy kirohantam a wc-be, mert azt hittem hogy hányni fogok.

Emlékek... :)

Egyetemen történt 1-2 éve, amikor a tanár órán azt mondta a csoporttársak előtt , hogy én "anorexiában szenvedek".

A legérdekesebb az egészben, hogy a tanár biológiát oktat és tudnia kellett volna mit jelent a fogalom. Nem voltam olyan vékony, rendszeresen ettem, csak olyan alkatom volt.

De legalább ez elég motivációt adott az edzéshez, ma már szép formás vagyok:))

"Szociális problémáink vannak" magyarul szegények vagyunk... És ezt így az osztály előtt kimondta a kedves tanárnő..

-Amit nem tudom honnan szedett elő, abból a csöpp kis pici agyából a 157 centis nagyvalagú hölgyike,mert rohadtul nem volt igaz,de azért mert mi nem BMW-vel jártunk,ezt így kimondani... Bár neki még ennyi se volt,mert buszozott mindig.. Mert hogy a sulinkba csak az újgazdagokat karolták fel. Akik szegényebbek voltak,de tehetségesek azokat lexarták. Elég sok diákot tönkretettek idegileg így,köztük engem is. Sokan el is mentek. Ráadásul az a nőszemély még a mai napig turkál a volt diákjai életébe,még a közösségi oldalon is,nem rég még be is szólt nekem..

Mindig mással volt elfoglalva,de a saját maga életébe sem tudott még rendet rakni úgy hallottam,mert ugye más szemébe könnyebb a szálkát keresnie... Mások családját/szüleit is megszólta az osztály előtt,amiért leginkább a száját törtem volna be...

A közösség meg mindig beszólt az alkatom miatt (nem csak nekem),mert fiú létemre túl vékony voltam,így kialakult egy testképzavar,de azóta már 6 éve edzek versenyszerűen,úgyhogy jöhetnek nyugodtan az edzéseimre is... Ugye anno a Justin Bieber cicafiúk voltak az igazi "pasik" nekik...

Mai napig bennem vannak a dolgok,mert utáltam többnyire ezt az újgazdag,nárcisztikus osztályközösséget,inkább ha látok valakit innen az utcán, úgy teszek mint ha nem ismerném...

A gimis töri tanárom utált és 4 éven keresztül rengeteg ilyen megszólalása is volt.

Egyszer pl. előre nem bejelentett dogát írtunk és ugye nem tanultam rá, persze 1-es lett (de azt tegyük hozzá, az egész osztályból kb. 1-2 embernek lett 5-ös, ugyanennyi embernek 4-es meg 3-as és a nagy részünk 1-est meg 2-est kapott). Egyesével osztotta ki és mindenkihez fűzött pár szót, de amúgy mindenkinek csak annyit mondott, hogy "Így tovább", vagy hogy "Azért pár percet tanulhatott még volna", vagy akinek rosszabb lett, annak olyasmit, hogy "Hát ez most sajnos nem sikerült". Aztán ideadta az én dolgozatomat és kb. 5 percen át beszélt arról, hogy ő a dogáim alapján el se tudja képzelni, mi lehet a fejemben, meg hogy már 40 vagy hány éve tanít, de még soha nem találkozott ilyen gyerekkel, mint én és hogy még soha senkinek nem mondott ilyet, de ő szerinte, már ha egyáltalán eljutok az érettségiig, ott fogok elvérezni és semmi esélyt nem lát arra, hogy átmenjek :D Mindezt egy előre nem bejelentett, szaros kis RÖPDOGA miatt, amit kb. 10 perc alatt írtunk meg. Azért is volt olyan megalázó, mert szó szerint úgy beszélt rólam, mintha szellemi fogyatékos lennék vagy nem tudom. Ez amúgy 10. körül volt.

Érettségi után ott maradtam szakmát tanulni a suliban és egyetemre terveztem menni és az egyik szakhoz, ami megtetszett, emeltezni kellett egy tantárgyból, amiből nem emelteztem az érettségin és gondolkodtam rajta, hogy elmegyek abban az évben emeltezni belőle. Csak ugye pénzbe került így utólag és pont ott volt óránk az igazgatóitól nem messze, úgyhogy egyik barátnőmmel kitaláltuk, hogy bemegyünk és megkérdezzük. A régi töritanárom volt az igazgatóhelyettes, de úgy tudtuk, nyugdíjba ment, szóval meg is lepődtünk, mikor ott ült az asztalnál. Ahogy bementünk, a barátnőmet egyből elkezdte mézes-mázosan kérdezgetni, hogy mi van vele, megy-e egyetemre, stb. Nekem még csak nem is köszönt, csak amikor mondtuk, hogy miattam jöttünk, undorodva rám nézett és amikor feltettem a kérdésem az emelt érettségivel kapcsolatban, flegmán annyit kérdezett, hogy "TE akarsz egyetemre menni?....."

Kamasz koromban mindig olyan gyakran zsírosodott a hajam. Ha két napnál hosszabb ideje nem mostam már látszott. Az osztályfőnököm egyszer mondta is, hogy mostam én hajat? Elszégyelltem magam, nem is tudtam, mit mondjak. De a szülői értekezleten is mondta anyámnak. 13 éves voltam akkor, első éves a hatosztályos gimnáziumban.

38/N

Igaz nem megalázó volt, hanem inkább érthetetlen, én utólag ha igazgatóként értesültem volna róla, kirúgtam volna a tanárnőt.

Talán 3-as lehettem alsóban, jó időben el szoktunk menni játszótérre. A homokozóban voltunk, kitaláltam hogy temessenek be. Ástam egy gödröt, majd páran elkezdtek temetni, az egyik srác meg a szemembe szórt egy jó marék homokot. Nem láttam semmit, azt tudom hogy odakísért a tanárnőhöz aki egy fánál "figyelt" ránk. Mondtam neki hogy mi történt, mondom ki kell mosnom a szememet. A reakciója az volt, hogy hát most nem mehetünk sehova, most jöttünk és ennyi. Ott szenvedtem percekig, amíg a könnyeim kimosták annyira a homokot hogy lássak. Tehát nem hogy orvoshoz nem vitt el ezek után, de még ki se moshattam. Egy ilyen eset után meg is vakulhattam volna ha nincs szerencsém, vagy valami fertőzést is elkaphattam volna.