Tanárként mit szólnál, ha 5 évvel azután, hogy elballagott egy diákod rádírna?

Valószínűleg mély nyomot hagyott benne a tanár viselkedése, és empátiára számít a részéről. Ne felejtsük el, hogyha lett is volna lehetősége akkor jelezni a problémáját a tanárral, ő mégcsak gyerek volt, akinek egyszerűen még nincs olyan eszköztára és tapasztalata, hogy megtegye a lépéseket.

Arról nem is beszélve, hogy van egy alá- fölé rendeltségi viszony tanár és diák között, amitől sajnos sokszor bagatellizálják a diák problémáit, vagy szemtelenségnek titulálják hogyha kiáll magáért. Valóban a kamaszok sokszor nem a megfelelős szavakkal próbálják érvényesíteni az akaratukat, ezt nem direkt csinálják, kell pár év amíg benő az ember feje, de vannak nagyon is egyértelmű szituációk és ők is elszenvednek komoly igazságtalanságokat.

Nem tudom mi lehetett ami nagyon negatív élményt hagyott a diákban, de a saját érzéseinek biztosan van létjogosultsága, ezt megcáfolni nem lehet. Nem minden tanár igyekvő, nem minden tanárt érdekli, hogy a diákjaival kedvesen bánjon, igazságos legyen. Van aki a karriert hajtja, van aki csak a hétköznapi mókuskereket, hogy a tananyagot tartsa, van aki egyszerűen belefásult a tanításba. Akármi legyen is az ok, nem szabad, hogy ez emberi sorsok életek elrontója legyen.

A tanár átvette a kitüntetést, de vajon a szürke hétköznapokra is megérdemelné? Én ezt a kérdést tenném fel magamnak ha tanár lennék.

A diákot pedig megértem. Nekem is volt egy általános iskolás matektanárom, aki folyton lehülyézett minket, nekem is elmondta, hogy nem lesz belőlem semmi, minden kislányt lenézett aki szépítkezett. Ez nem az iskolába való, “hosszú haj rövid ész” . Tele volt előítéletekkel. Egy srácot is nagyon bántalmazott órán. Évekkel később találkoztunk az utcán és kérdezte hogy megy a sorom. Mondtam hogy :”most jelentkeztem egyetemre, jól vagyok. “Válasza: “ Te ? Egyetem? Mindig is tudtam hogy nagyképű vagy” -és faképnél hagyott.

Utána pár év múlva párszor láttam a szülővárosomba én is késztetést éreztem, hogy elmondjam neki, hogy mennyire ítélkező vaskalapos bántalmazó tanárnő volt. Évekig hátráltatott, hogy elhiggyem hogy okos vagyok, hogy az egyetem nem csak a mérnököknek való, hogy a tanulást lehet élvezni, hogy nem a külsőm határoz meg. Évekig a fülemben csengett, hogy a külsővel nem szabad sokat foglalkozni, mert az szégyen a szellemi képességekre nézve, milyen nevetséges ez már. Szóval egy szó mint száz: a rossz pedagógusi nevelés életeket rombol. Formálja a személyiséget és kihat az egyén mindennapjaira. Főként mert annyira sebezhetőek voltunk gyerekként mindannyian.

Én bocsánatot kérnék a diákoktól és nagyon szégyellném magam. Remélném, hogy jóvátehetem pár jó szóval és a jövőben jobban igyekeznék figyelmi másokra.

#6 Attól, hogy mindenki lepontoz egy levéltől semmit se fog változni az az ember. Pont le fogja szarni.

Szerinted aki másokba belegázol lelkileg azt meg fogja hatni egy levél, hogy szerinted nem érdemli meg a kitüntetését?:D