Sírnom kell, ha az iskolára gondolok, hogyan lehetnék kicsit bizakodóbb?

Nekem nem volt bajom a sulival, de mégis minden nyári szünet végén ezt éreztem, amit írsz. :S

Majd, ha elkezdődik a suli, szerintem pár napon belül belerázódsz, de tényleg, a szünet vége ilyen depis mindig. :(

Szerintem kezdd el várni a karácsonyt. :D Nekem a nyár végével már jön a hangulat, és hónapokig az éltet. :)

Hallgass megg egy jó mulatós zenét!

[link]

Szia.

Egy cipőben járunk, én 4.-be megyek.

Ez a 2 hónap semmiség volt, mivel érettségi az elején le is faragott belőle.

Nekem még az is balszerencsém hogy infó szakra járok és nagyon megutáltam, de már nem váltok.

Sajnos ez van, tömény 9-10 hónap reggeli 6kor kelés, fel a tömött buszra, 7-8 óra suli aztán haza a tömött busszal.

Ez ilyen mindenkinél, senki sem várja a sulit.

Nyugtasson annyi hogy nekem a 3. évem volt a legkönyebb, legelviselhetőbb, annak ellenére hogy a legjobb haverom az osztályból elköltözött. Vele nem volt nehéz átvészelni egy-egy nehéz napot a suliba.

Jövő hét ilyenkor már ott fogok ülni az év eleji tájékoztatáson. :)))

Nagyon nem várom, de ez van, remélem minnél gyorsabban elmegy ez az év.

Kell egy-két jó haver, akikkel végig hülyéskeded a napot, készülgetsz más napra 15-30 percet aztán uccu neki.

-Ez alá jöhetnek a kiégett 30-40 éves úriemberek/hölgyek kommentjei, akik próbálják taglálni azt, hogy hogyan fogok így dolgozni, életben maradni, stb..-

Én is rosszul vagyok a suli, gondolatától!! Reggelente amikor felkelek olyan szörnyü érzés fog el : már megint suli :'(

Ráadásul 4.be megyek. Minden napot túl kell élni. Ami segít egy kicsit, az ünnepnapok mert nincs suli!

Lesz még nyári szünet jövőre!

17f

Nem tudom, azért abban is van valami jó, hogy magunk mögött hagyjuk a nyarat. Lehet, hogy csak én vagyok egy egy helyben megülni képtelen idegbeteg, de nekem valahogy kell az a rendszerezettség, amit a suli visz az életembe. Enélkül elhagyom magamat, az életkedvem is elmegy, és nem tudom, valahogy nem bírom ezt a tétlen ücsörgést, még úgy is elviselhetetlen, hogy találkozom a barátokkal.

Nekem a nyár nem szabadság, inkább olyan, mintha az életem egy csökkentett változatát élném, ahol jó, ha havonta történik valami, és semmire, de semmire nem tudom rávenni magamat. Ellentétben a sulival, ahol minden nap van valami, minden nap látom a barátaimat, annyiszor, hogy már-már elegem is lesz belőle, minden nap sportolok, minden nap iszonyatosan kifáradok, és még ha elegem is lesz belőle egy év alatt, akkor sem várom a nyári szünetet.

Igaz, én most leszek másodikos a gimiben.

Szerintem próbáld úgy venni, hogy még bármi megtörténhet. Úgy értem, akár ez is lehet életed legjobb éve, és gyakorlatilag csak rajtad áll, hogy tényleg az lesz-e, vagy nem. Próbáld pozitívan szemlélni a dolgokat, előbb-utóbb úgyis belerázódsz majd.