Mért baj az ha valaki szeret néha egyedül sétálni intézni az ügyeit és persze monhatni csendes?

Ki mondja, hogy baj?

Szeretsz egyedül lenni, csendes vagy. Suliban rossz így. Akkor szépen vedd elő a tankönyvet és tanulj, vagy olvass, esetleg hallgass zenét (stb.), ha nem akarsz/tudsz a többiekhez közeledni.

A helyesírásodtól meg falnak megyek, kezdj már vele valamit... :D

Szerintem egyáltalán nem gond, hogy ilyen kis csöndes vagy. Na és ha nincs témád. Nem dőlt össze a világ.

Mondjuk azt kicsit furcsállom, hogy direkt kerülöd a fél-ismerősöket az utcán. Ezt hogy kell elképzelni? Átmész az utca túloldalára vagy lehajtod a fejed ha szembe jönnek?

Pont hogy az efféle húzások miatt kezdhetnek kibeszélni a hátad mögött, aztán jön a kiközösítés! Ha jön egy akármilyen ismerős és esetleg a nevére is emlékszel nyugodtan köszönj rá. Szerintem abból nem lehet bajod. Ezután eszükbe se jut, hogy esetleg bunkó lennél...

És ha a köszönés után netalán beszélgetne egy kicsit, semmi gond. Akkor Ő adja a témát, válaszolni csak tudsz.

Kisebb koromban én sem annyira szerettem ilyen alig-ismerősökbe futni, bár főleg azért, mert elég gáz környéken nőttem fel. Szóval 50% esélyem volt rá, hogy a "kedves ember" a zsebpénzemre vagy egyéb értékemre kíváncsi inkább, mithogy hogy telt a napom XD

De ez nem is lényeg, később annál nagyobb kedvem volt még suli után a haverokkal lógni.

Szerintem ne is skatujázd be magad. Mármint oké, most ilyen csöndes magamban-is-elvagyok típusnak érzed magad, de lehet hogy pár év múlva változik a dolog.