Mi a véleményetek arról, ha egy tanár állandóan azt mondja "ez miatt", "ez végett" és hasonlók?

Esetleg vesd fel neki, hogy bánCSa a füledet. :D

Szebb és magyarabb az emiatt, evégett, de én nem állnék neki a tanárral kekeckedni ilyenen, ha alapból kötözködős fajta.

"Ha valamit rosszúl mondanak/írnak pl."

Például a rosszul-t hosszú ú-val? :D

"az iszokot "iszom"ra, holott ha jól tudom mondattól is függhet, hogy utóbbinál melyik a helyes."

Vizet iszok: helyes.

Vizet iszom: helytelen.

Iszom a vizet: helyes.

Iszok a vizet: helytelen.

Ha meg tárgymentes, akkor iszok.

Kivétel a régies írásmód illetve a költői szabadság.

Egy tanárt nem te fogsz helyre rakni, ha valamiben bevésődötten téved, de azt elérheted, hogy megutál és rádszáll.

Szóval szerintem csak magadban morgolódj rajta és ügyelj, hogy te ne kövesd el az ő hibáit.

Nem mondja rosszul a tanár, csak régiesen, de ez az alak is helyes.

"ik"-es igéknél pedig E/1-ben a tárgyas formát használjuk. Az alanyi is helyes, de így szebb.

Tanárt pedig nem érdemes kijavítani, biztosan nem értékelné :)

#1es, ezt eléggé benézted, fuss neki újra, mert látszólag fogalmad sincs róla, mi az alany-, illetve tárgyeset. Nem a szavak sorrendje a lényeg.

Kérdező, szerintem ne törődj vele, vedd úgy, hogy ezzel is több leszel. Nekem is cseszi a fülem, ha valaki helytelenül beszél, pl. pár éve még nagyon befutott volt, hogy az "az"-t a tinik elkezdték lerövidíteni sima "a"-ra, pl. A' apám. Vagy mikor a -ban,-ben rag helyett -ba,-be kerül a szó végére. Pedig az úgy nem is ugyanazt jelenti. Mondjuk kibírom, hogy ne szóljak, de megüti a fülemet.

"#1es, ezt eléggé benézted, fuss neki újra, mert látszólag fogalmad sincs róla, mi az alany-, illetve tárgyeset. Nem a szavak sorrendje a lényeg."

wut?

hol is írtam bármit a szavak sorrendjéről?

tárgyesetről?

"kérem figyelmen kívül hagyni az ikes ragozással kapcsolatos téveszméit. :-) A többi kb. oké."

Lehet, hogy nyelvtani ismereteim nem haladják meg a helyesírás területét, de hol a gond?

Kezdjük ott, hogy nem csak az -ik-es végű igékről van szó.

"Kezdjük ott, hogy nem csak az -ik-es végű igékről van szó."

Ö ö ö... Hát miről van szó? :-o

Én pont azokkal kapcsolatban reagáltam, mert te is egy ikes igét írtál.

[Természetesen lehet szó másról is a következő körben, csak rajtad múlik. :-) ]

Tehát az ikes igékre visszatérve, kérdésedre tömören összefoglalnám az álláspontomat:

Van ugyebár az ikes ragozás, amelyről azért lehet mindig olyan jót vitatkozni (/veszekedni/flémelni ízlés szerint :-), mert az jelen állapotában nem egy fix, általánosan oktatott és elvárt szabály(rendszer), hanem pont átmeneti állapotban van, éppen tűnik elfelé. (mondhatnám úgy is, hogy "most múlik pontosan, / engedem, hadd menjen..." – vagy "hadd menjék"? ja, az nem ikes ige, bocs... ;-)

Mostanában csak a kijelentő mód ikes ragozása kerül szóba (ha szóba engedtetik kerülni egyáltalán :-), de régen máshogy volt ez:

(1.)

Sok generációval ezelőtt* még a felszólító és a feltételes módban is ikes ragozás volt használva, vagy legalábbis úgy illett (persze nyilván akkor is voltak már akkori wadmalacok ;-).

Ezeket a régebbi formákat meg lehet nézni itt is, ha valaki nem hiszi, vagy nem érzi alapból:

[link]

Ezek alapján pár példa:

– Éhes vagyok, enném egy kicsit.

– Én is hadd egyem valamit!

– A gyerek is egyék egy almát!

– Pedig szegényke szívesebben ennék egy fagyit.

Hát ezek ugye a mai GYK-olvasóknak szinte kivétel nélkül "ósdik", jóformán "érthetetlenek" (ugye, kedves olvasók?). Bevallom, nekem is fura. :-) Ahogy a Wiki mondja: "ma már az irodalmi nyelvben sem jellemzőek: egyem helyett egyek, egyék helyett egyen, enném helyett ennék, ennék helyett pedig enne használatos".

Kis-színes kitérő:

Itt még néhány napja is ikes formát ajánlottak felszólító módra: [link] – bár szerintem ez csak véletlen eltévelyedés, és remélhetőleg kijavítják majd... :-)

No de folytatván, haladva az időben:

(2.)

Egy-két generációval ezelőtt a "művelt köznyelvben" – jelentsen ez bármit is, értelmiség stb. – a kijelentő módban egyértelműen tartotta magát az ikes ragozás, a többi két módban már akkor is régies/irodalmi volt.

Szóval én még úgy tanultam/szívtam magamba, hogy kijelentő módban az ún. ikes ragozás a helyes ("eszem valamit"), nem ikesen ragozva pedig csúnya / helytelen / csak "bunkó" ember mondja úgy (vagy nyelvbotlás lehet).

Persze a magyar nyelvűek igen nagy része (tippem sincs, mekkora) nyilván már akkor is iktelenül ragozott, de ezt a budai oviban meg áltiban nemigen volt alkalmam érzékelni. :-)))

(3.) Jelenleg pedig: be kell látnunk, hogy kikopóban van az ikes ragozás, ami azt jelenti, hogy sokaknak még az ikes ragozás a normális, az iktelen ragozás a csúnya, a nép másik felénél meg fordítva van: a nyelvérzékük az iktelen ragozást diktálja (iszok), és erre hallgatnak is (kivéve, ha emelkedetten szeretnének beszélni/írni, vagy ha az ódivatú ikes ragozást használókat szeretnék kifigurázni :-).

Szóval az ikes ragozás (lassa-lassan-lassacskán) kezd kijelentő módban is a régies/irodalmias kategóriába átmenni. Ez persze egyelőre még nemigen érezhető a könyvekben, szótárakban, de azok csak lassan és óvatosan követik a köznyelvet.

És egy "apróság", amely bonyolítja a helyzetet: nemcsak arról van szó, hogy változik az "teljesen ikesen ragozó emberek" meg az "egyáltalán nem ikesen ragozó emberek" aránya. Még egy emberen belül sem "fekete vagy fehér" a helyzet: mindenkinél máshol van az a "küszöb", ameddig/ahonnan még ikes/már nem. Vegyük például Wadmalacot. :-)

Fentebb úgy nyilatkozott, hogy az eszik igével kapcsolatosan esze ágában sincs ikesen ragozni (E/1-ben), az úgy "helytelen".

Máskor, más igénél viszont lelkesen alkalmazza az ikes ragozást:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__egyeb-ker..

"Wadmalac nevű felhasználó válasza:

...

Én megelégszem azzal, hogy ÉN nem fogok semmilyen árral együtt úszni."

[megelégszeM!]

Namármost felmerül a kérdés, hogy vajon ő akkor (nem) úszik az árral, amikor azt írja, "eszek", vagy amikor azt, "megelégszem"?... ;-)

És hát így van ez mindenkivel, sőt, még egy adott szót illetően is: könnyen lehet, hogy ugyanaz az ember írásban választékosabb, és ikesen ragozza, élő szóban pedig hanyagabb, és k-val "ejti" ugyanazt. (Hasonlóan a ba/be/ban/ben problematikához: ott is az van, hogy sokan csak írásban használnak ban/ben-t, szóban minden (vagy sok minden) ba/be…)

-----

Wadmalac, lehet, hogy "az ikes ragozással kapcsolatos téveszmék" csúnya megfogalmazás volt (elnézést, ha bántott), csupán arra akartam utalni, hogy ami a te nyelvváltozatod felől nézve "régies írásmód, illetve költői szabadság", az máshol (más közegben / más korúaknál / az ország más részén) az egyetlen elfogadható megoldás (jelenleg is), úgyhogy ebben a témában a kategorikus helyes/helytelen osztályozás nem az igazi, legalábbis így általánosságban.

Persze ha nyelvet/nyelvtant tanít valaki (gyerekének, tanulónak, idegen nyelvűnek), az egy más szitu, akkor szabad állást foglalni. :-)

(De azért akkor sem árt, ha tudja a gyerek, hogy ha olyannal találkozik, aki már nem ikesen ragoz, akkor azért az is ember, emiatt nem kell lenézni... :-)

-----

Ja, és ha még önmagában nem lenne elég szívás az ikes ragozás, annak a változása, és a kétféle igeragozás (alanyi/tárgyas), akkor a hab a tortán, hogy az elnevezését változtatják:

a gyerekeim így tanulják:

határozatlan és határozott ragozás

én még így tanultam:

alanyi és tárgyas ragozás

és a lábjegyzetben említett, 1805-ös könyvben azt írták:

egyenes és mutató forma.

----------

Kieg. olvasmányok a témához:

[link]

[link]

* pl. ebben a könyvben is értekeznek róla (96.o.), 1805-ben írták, akkor még szemmel láthatóan nyoma sem volt helyesírási szabályzatnak – óh, gondtalan, boldog idők! :-)

[link]

Van benne sok példa, feltételes móddal is, meg egyéb régies formákkal (pl. "gondolkozám"), ld. a 98. oldaltól.

Én az értekezés elejétől (a 96. oldaltól) elolvastam, és annyira szórakoztató volt, hogy asszem elolvasom majd végig. :-)

"Fentebb úgy nyilatkozott, hogy az eszik igével kapcsolatosan esze ágában sincs ikesen ragozni (E/1-ben), az úgy "helytelen"."

Nemnemnem.

Mit is írtam?

"Vizet iszok: helyes.

Vizet iszom: helytelen."

És mit írtam a végén:

"Kivétel a régies írásmód illetve a költői szabadság."

A többi rész meg:

"Iszom a vizet: helyes.

Iszok a vizet: helytelen."

A "ha meg tárgymentes, akkor iszok" sor nem is kellett volna, ott van feljebb. És láthatóan csupán a névelős tárgyas verzióra gondoltam.

Nyitva hagyva a régies írásmód lehetőségét.

"ami a te nyelvváltozatod felől nézve "régies írásmód, illetve költői szabadság", az máshol (más közegben / más korúaknál / az ország más részén) az egyetlen elfogadható megoldás (jelenleg is)"

Ezt elfogadom, ugyebár van, ahol a bizserefa tökéletes név a villanyoszlopra és egyes területeken ma is drót van RAJT (nem rajta). :)

Ha meg az ige nem -ik-es, akkor végképp jön ,amit írtam, egyedül járok

egyedül járom az utam

Próbáld meg fordítva.

Persze nem kizárt, hogy van olyan régió, ahol máshogy használják. De az nem mai irodalmi magyarság.

"Wadmalac, lehet, hogy "az ikes ragozással kapcsolatos téveszmék" csúnya megfogalmazás volt (elnézést, ha bántott)"

Bántásról szó sincs, csak elcsodálkoztam.

Szerintem megint az az eset áll fenn, hogy a leírt mondatba nem mindenki ugyanazt érti bele, mint aki írta.

Én abszolút nem akartam elválasztani az -ik-es igék esetét, éppen, mert E/1-ben a NEM -ik-esekre is áll, amit írtam (persze kihangsúlyozottan eltekintve akkor a regionális verzióktól is, nem csak a régiestől.

Abban egyetértek, hogy ez a terület hagy némi szabadságot ma is, régen is, amit "kategorikusan" írtam, azt egyáltalán nem szántam kategorikusnak.

Sajnos a kérdező leírásából nem derül ki, hogy a tanár milyen szövegkörnyezetben javítgatja a -k végződést -m-re.

Ha mindenhol, akkor egyértelműen nekem is jobban igazam van, mint neki. :)