Bevállalnátok ezt a rémutazást? (családlátogatás)

Pár hét múlva el kellene utaznunk a párommal a családját látogatni Londonba. Tudom, örülhetnék is, viszont: írtózom a repüléstől, a párom anyjától úgyszint (bár sokszor nem találkoztunk, de tudom, hogy nem kedvel engem) és én se őt, mindig csak sajnáltatja magát, meg mondja a hülyeségeit. Nagyra tartja magát, pedig nincs mire, plusz az a fajta, aki egyik szavával üti a másikat. Plusz van egy 4 hónapos baba is, én viszont nem értek a gyerekekhez, nem is volt még kisbaba nagyon a közelemben. Aranyos meg minden, csak nem vagyok az a fajta, hogy ott csodáljam órákig, meg mindig a gyerek témát hallgatni stb... Nagyon nem vagyok erre ráhangolva most. Plusz az anyja tuti mind mondja majd, hogy nekünk mikor lesz, pedig 20 éves vagyok, nem tudom hol él, szerintem még bőven ráérek. A párommal a kapcsolatunk sem felhőtlen, 3 éve vagyunk együtt kisebb, nagyobb hullámvölgyekkel. Arra gondoltam, talán a kapcsolatunknak is jót tenne, ha elutazna egyedül. De másik oldalról, ha nézem, lehet jó lenne megismerni a családját, meg a repülőt is kipróbálnám. Vagyis félek is nagyon, de kíváncsi is vagyok. Viszont így, ahogy viselkedik velem (nem foglalkozik velem, nincs szinte semmi kontakt, nincs szex, nem érzem, hogy szeret) nem tudom, hogy van-e ott keresnivalóm. Félek, hogy ő is csúnyán viselkedik majd és a családja is tök kivülállónak fog kezelni. Nem tudom, megéri-e az áldozatot (repülő), mert tényleg nagyon nagyon irtózom. Ti mit tennétek a helyemben?