Miért irritálnak sok embert az introvertáltak?

Írt egy viszonylag nagyobb oldal erről egy cikket, és facen jött rá 227 like, úgyhogy biztosan vannak egy páran, akik így gondolkodnak. Hát... introvertáltként azt tudom mondani, készülj fel lélekben, vegyél előtte mély levegőket, mert fel fogod cseszni magad. Jogosan. Íme:

[link]

Mert az emberek nagy része vagy teljesen félreérti az introvertáltakat, vagy olyan dolgokat látnak meg bennük ami valójában nincs ott, eddigi tapasztalataim szerint. A kevés információ miatt az emberek hajlamosak olyan tulajdonságokkal kiegészíteni valaki személyiségét ami beleillik az általuk elképzelt képbe. Az esetek nagy részében ezek téves feltételezések. Az emberek nem szeretik azt ami számukra ismeretlen, és könnyebb számukra megérteni valakit ha be tudják kategorizálni valahogy.

Például, nagyon sok esetben ha valaki szótlan, zárkózott, minimális mimikát és visszafogott testbeszédet mutat azt sokan úgy értelmezhetik hogy az illető nagyképű, arrogáns. Amiről szó sincs, mert tegyük fel épp el van veszve a gondolataiban, és a jövőheti menüt tervezgeti. Ez egyébként meglepően gyakori, sok esetben találkoztam olyannal hogy valakiről a szótlansága és zárkózottsága miatt azt feltételezték hogy biztosan azért viselkedik így mert egy beképzelt, flegma és arrogáns személy. Ismét, ilyenről szó sincsen, a kérdéses emberek olyan tulajdonságokkal ruházták fel őt hamis feltételezés alapján ami nem volt igaz. Vagy, esetleg a szótlanság és a feltűnő reakciók hiánya miatt azt hiszik hogy utálod őket, vagy bajod van velük, teljesen tévesen.

Nagyon jellemző ez a fajta félreértés szerintem az introvertáltak irányában, illetve sokan a sztereotípiákból indulnak ki. Például, mint introvertált nő sok embert megleptem azzal amikor rájöttek arra hogy nem vagyok egy szende, félénk, ártatlan és magát megvédeni képtelen személy. Mivel én magam is kevés kiindulási pontot adtam neki az ismeretség hiánya miatt ezért itt is olyan dolgokat láttak bennem ami nem volt ott. Az elméjükben kialakult rólam egy képük, amit téves dolgokkal is felruháztak.

Mondjuk, hála az égnek ezek a dolgok csak addig jelentenek problémát ameddig valaki meg nem ismer közelebbről, mert akkor már szükségtelen lesz tévesen feltételeznie bármit is. De az tény, hogy olyan emberekkel ez problémás lehet akivel minimális a kapcsolat, és nincs is kilátásban a bővebb ismeretség, mint munkatársak, ismerősök vagy iskolatársak.

Szerintem elsősorban az áll a háttérben, ahogy előttem is írták, hogy félreértenek minket, vagy épp a csendesség mellé ránk aggatnak általuk hozzátoldott tulajdonságokat. Nem egyszer jártam már én is úgy, hogy hosszabb ismeretség után mondták meg nekem is, hogy azt hitték arrogáns, beképzelt, flegma liba vagyok. Mert azt, hogy nem beszéltem annyit, annak tudták be, hogy "túl jónak érzem magam hozzájuk és nem akarok a szintükre ereszkedni".

Érdekes és elgondolkodtató visszajelzések voltak.